2018-ban a külföldi látogatók 2067 milliárd forintot költöttek Magyarországon, míg a külföldre utazó magyarok 888 milliárd forintot fordítottak külföldi utazásukhoz kapcsolódóan termékekre és szolgáltatásokra – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Külföldiek magyarországi beutazásai
2018-ban a külföldiek 58 millió alkalommal látogattak Magyarországra, 4,9 százalékkal többször, mint 2017-ben. Az egynapos utak aránya (70 százalék) továbbra is jelentős, azonban az utóbbi öt évhez képest csökkenő mértékben. A külföldiek összességében 130 millió napot töltöttek el hazánkban, tartózkodási idejük 4,5 százalékkal emelkedett 2017-hez viszonyítva. Az egynapos látogatások száma 2,4, a több napra látogatók tartózkodási ideje 5,5 százalékkal nőtt.
2018-ban a külföldi látogatók 2067 milliárd forintot költöttek Magyarországon. A kiadások egynegyede (519 milliárd forint) a látogatóforgalom héttizedét kitevő egynapos utakból származott. A több napra érkezők összesen 1548 milliárd forintot költöttek az év során.
A hazánkba érkezők egy főre jutó átlagos napi kiadásának összege 7,9 százalékkal, 15 900 forintra, a több napra érkezőké 7,4 százalékkal, 17 200 forintra nőtt.
Az egynapos utak száma – csökkenő arányuk ellenére – bővült. A legtöbb egynapos utazást ismét a III. negyedévben regisztrálták, és míg az év első két negyedévében a számuk az előző év hasonló időszakához képest csökkent, addig a III. és a IV. negyedévben nőtt (6,8, illetve 3,1 százalékkal).
Az egynapos látogatók egynegyede (10 millió fő) vásárlási céllal érkezett, további 17 millió fő utazott át az országon, 5,0 millióan szabadidős céllal, 2,4 millióan rokon- és barátlátogatásra, 1,4 millióan munkavégzési, 1,3 millióan üzleti céllal érkeztek. A többnapos utazások száma 11 százalékkal 18 millióra nőtt. A leggyakoribb utazási cél ebben az évben is az üdülés, szórakozás, körutazás, városnézés, illetve a rokon- és barátlátogatás volt.
A magyar lakosság külföldi utazásai
2018-ban a magyarok 22,8 millió – 14,2 millió egy- és 8,6 millió többnapos – látogatást tettek külföldön. Az év során az egynapos utak száma 11, a többnaposoké 15 százalékkal bővült. Az egynapos kiutazások száma az I. negyedévben nőtt legjelentősebben, 17 százalékkal, ezek számottevő része üdülésekhez kapcsolódott. A hosszabb utak száma a IV. negyedévben gyarapodott a leginkább, 24 százalékkal, aminek jelentős része rokon- és barátlátogatás volt.
A magyarok 62 millió napot töltöttek külföldön, tartózkodási idejük 8,7 százalékkal volt több, mint 2017-ben. Az eltöltött napok száma minden negyedévben emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egy napra utazó magyarok 11, a több napra külföldre látogatók 8,1 százalékkal több időt töltöttek a kiválasztott célországban.
Az átlagosan eltöltött idő folyamatosan csökken, 2018-ban 2,7 nap volt. A több napra látogatók átlagosan 5,6 napig tartózkodtak külföldön.
2018-ban a magyar utazók 888 milliárd forintot fordítottak külföldi utazásukhoz kapcsolódóan termékekre és szolgáltatásokra. Ennek felét szabadidős célú utazásokra költötték el, túlnyomórészt a többnapos utazások alkalmával. Az egy napra külföldre látogatóktól – akik arányukat tekintve a teljes látogatóforgalom 62 százalékát adták – a kiadások mintegy negyede, 205 milliárd forint származott. Számottevően, több mint harmadával többet költöttek a magyarok a külföldi bevásárló utakon, illetve a rokon- és barátlátogatások során is 29 százalékkal több kiadásról számoltak be, mint a megelőző évben.
Az utasforgalom egyenlege
2018 év egészében az utasforgalom többlete 1179 milliárd forint (3684 millió euró) volt. Az export (113 százalék) és az import (108,7 százalék) hatására az utazási szolgáltatások egyenlege az előző év azonos időszakához viszonyítva folyó áron 16 százalékkal bővült. A forint–euró árfolyam 2018-ban 3,1 százalékkal magasabb volt, mint 2017-ben.
A határátkelők személyforgalma
2018-ban a schengeni külső határátkelők forgalma a 2017. évihez képest nőtt, a mintegy 58 millió határátlépő közül 44 millió külföldi és 14 millió magyar állampolgárságú volt. A külföldiek száma 7,4, a magyaroké 8,9 százalékkal bővült, így összességében 7,8 százalékkal emelkedett a határok személyforgalma az előző évhez képest.
Az összes látogatóforgalmat figyelembe véve a repülőtereken mintegy ötödével nőtt a személyforgalom, a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal Debrecenben, Budapesten pedig 22 százalékkal. A debreceni repülőtéren az utasforgalom javulása egyrészt a nyári charterjáratoknak, másrészt a Wizz Air járatai bővülésének köszönhető. Emellett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is rekordforgalmat könyvelhetett el, mivel az új légi szolgáltatók járataival több utas repülhetett.
A horvát és a szerb oldalon is bővült a személyforgalom (17, illetve 11 százalékkal). Az ukrán határszakaszon 5,6 százalékkal több határátlépőt regisztráltak, a román határátkelők forgalma 1,4 százalékkal gyarapodott. A legnagyobb forgalmú (24 millió fő) román határszakaszt átlépők több mint kétharmada román, 14 százaléka magyar, 5,8 százaléka bolgár állampolgár volt. A 13 milliós forgalmú szerb oldalon a legtöbb határátlépő szerb, közel minden negyedik magyar, a horvát szakasz határátlépőinek egynegyede magyar, egyötöde pedig horvát állampolgár volt. Az ukrán határszakaszon 7,7 millió fő lépte át az országhatárt, ennek fele magyar, másik fele nagyrészt ukrán utazókból állt.
A budapesti repülőtér schengeni külső határforgalmának (5,5 millió fő) több mint negyedét magyarok, egyötödét az Egyesült Királyságból érkezők utazásai tették ki. A kisebb légikikötőkben főként hazaiak, harmadrészben román és orosz utazók fordultak meg.
Elkészült a magyar fejlesztésű, kézzel készült borospohár, amely teljesen új, kifinomult arcát mutatja meg a világ egyik legjobb édes borának, az aszúnak. Megérkezett az ASZÚGLASS!
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.