Közúti károsanyag-kibocsátás: felerészben a céges flották felelőssége

2021. 03. 17., 15:15

A céges-autóflották felelnek a teljes közúti károsanyag-kibocsátás feléért Európában – mutat rá az EY és az Eurelectric 16 iparágból 600 flottát elemző közös kutatása.

A közúti közlekedés felel az üvegházhatást okozó európai gázkibocsátás közel negyedéért, amiben az autóflottáknak is meghatározó része van. A jelenleg forgalomban lévő, 63 millió flottaautó a kontinensen robogó összes jármű mindössze 20 százalékát teszi ki, ezek azonban legalább kétszer annyit futnak az utakon, mint a magánhasználatban lévők. Ennek következtében az Európa szerte levezetett távolságok 40 százalékát így teszik meg, tehát a teljes közúti károsanyag-kibocsátás felét céges-flottaautók juttatják a levegőbe. 

A tanulmány szerint a vállalatoknak emiatt is kiemelt felelőségük lesz abban, hogy Európa 2030-ra képes legyen 55 százalékkal csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es években mért értékekhez képest.

Az elektromos autók népszerűsítése érdekében adott állami és önkormányzati támogatások, a forgalmazóknál kiharcolható mennyiségi kedvezmények, valamint a beszerzők által előre meghatározható megtérülési mutatók segítik a társaságokat abban, hogy utat nyissanak az elektromos járművek tömeges elterjedéséhez. A következő években az így megszerzett tapasztalatok, a speciális elektromos infrastruktúra bővítése és fejlesztése a magánszektorban is felgyorsítja a járművek elektromos meghajtásúvá tételét.

„Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is folyamatosan halad előre a szabályozás, valamint az e-mobilitás elterjedéséhez szükséges állami és magán infrastruktúrák, például az elektromos töltőállomások kialakítása. Bár Magyarországon a flottaüzemeltetés csak az utóbbi években indult gyors fejlődésnek, az elektromos meghajtásra való áttérésben nálunk is kulcsszerep jut ennek a szegmensnek. A lehető leghatékonyabb váltáshoz a döntéshozóknak számos körülményt kell figyelembe venniük céges járműveik beszerzésénél, a töltési távolságok kalkulálásától, saját energiaforrások kialakításáig, amihez szükségük lehet külső szakértő bevonására is” – hangsúlyozta Demeter Ákos, az EY Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások területének partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS