A 8–15 éves korosztály tagjai átlagosan napi 234 percet, azaz naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt – olvasható az NMHH évkönyvében.
Az NMHH 2023-as Médiapiaci Jelentésében olvasható elemzések rámutatnak, hogy a fiatalabb generációk fogyasztási szokásai gyorsabban változnak, mint az általános trendek. A 13–17 és 18–29 évesek például naponta átlagosan csak 133, illetve 144 percet töltenek tévézéssel, szemben az országos átlaggal, ami 289 perc. Az adatok azt is mutatják, hogy a televíziózás visszaesése a fiatalok körében 13 éves kor környékén válik szembetűnővé, amikor a gyermekcsatornák helyét az online tartalomfogyasztás veszi át.
A rádióhallgatás terén is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg: a 15–19 évesek 2022-ben átlagosan 64 százalékkal kevesebb időt töltöttek rádiózással, mint négy évvel korábban, a 20–29 évesek pedig harmadával kevesebbet, szemben a 2019-es adatokkal.
A nyomtatott napilapok, folyóiratok és magazinok terjesztési számai évek óta csökkennek, a 15 évnél idősebb magyarok már csak 44,2 százaléka olvas rendszeresen nyomtatott újságot, a fiatalabb korosztályok körében ez az arány még alacsonyabb.
Az online médiafogyasztás előretörésében is kulcsszerepet játszanak a fiatalabb korosztályok: kis túlzással, ami nem érhető el az okostelefonon, az számukra nem is létezik. A 8–15 éves korosztály tagjai átlagosan napi 234 percet, azaz naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt. A jelentés rámutat, hogy az életkorral egyenes arányban nőtt a készülékhasználat átlagos ideje is. Megfigyelhető, hogy a fiatalok a telefonjukon párhuzamosan használják a különböző platformokat, formátumokat és tartalmakat, melyek használata folyamatosan beépül a napi rutinjukba. Ezek a változó médiafogyasztási szokások jelentős szerepet játszanak abban, hogy a teljes népességet tekintve is tovább emelkedett az internetezéssel töltött idő: 2022-ben a magyarországi internethasználók 58 százaléka töltött napi átlagban 3 óránál is többet a képernyő előtt.
A streamingszolgáltatások és videómegosztó platformok, mint például a Netflix, HBO Max, YouTube és TikTok, új dimenzióba helyezik a televíziózást, versenytársakként szerepelnek a hagyományos lineáris televíziós piac mellett. A rádiózás terén is hasonló átalakulás figyelhető meg: az online rádiók, zenei streamingszolgáltatások (pl. Spotify, YouTube Music) és podcastok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.
A jelentés szerint a hirdetési bevételek emelkedése 2022-ben megtorpant, sőt a nominális növekedés reálértéken komoly csökkenést mutat. Az internetes reklámbevételek növekedésében a meghatározó szerepet a globális digitális platformok játszották: a Facebook-csoport (Meta) és a Google-csoport (Alphabet) dominanciája az internetes reklámpiacon megkérdőjelezhetetlen, a 163 milliárd forint körülire becsült teljes hazai online hirdetési piac bevételeinek közel kétharmada ezen két vállalatcsoport kasszájába került 2022-ben is.
A 15–75 éves korosztály alig 4 százaléka használja mind a négy különböző médiatípust, 24 százalékuk három, 44 százalékuk pedig kettőt választ, míg 23 százalék tájékozódik egyetlen forrásból. Ugyanakkor a megkérdezettek 3 százaléka egyáltalán nem használ médiatípusokat a világ eseményeiről való tájékozódásra.
A közösségi oldalakat használó 16 év feletti internetezők 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, a legnagyobb arányban álhírekkel (54 százalék) és átverős hirdetésekkel (46 százalék).
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.