Közel négy órát okostelefonozik naponta a 8–15 éves „átlag magyar”

Közel négy órát okostelefonozik naponta a 8–15 éves „átlag magyar”
2023. 11. 08., 17:10

A 8–15 éves korosztály tagjai átlagosan napi 234 percet, azaz naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt – olvasható az NMHH évkönyvében.

Tévé, rádió, internet, nyomtatott sajtó

Az NMHH 2023-as Médiapiaci Jelentésében olvasható elemzések rámutatnak, hogy a fiatalabb generációk fogyasztási szokásai gyorsabban változnak, mint az általános trendek. A 13–17 és 18–29 évesek például naponta átlagosan csak 133, illetve 144 percet töltenek tévézéssel, szemben az országos átlaggal, ami 289 perc. Az adatok azt is mutatják, hogy a televíziózás visszaesése a fiatalok körében 13 éves kor környékén válik szembetűnővé, amikor a gyermekcsatornák helyét az online tartalomfogyasztás veszi át.

A rádióhallgatás terén is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg: a 15–19 évesek 2022-ben átlagosan 64 százalékkal kevesebb időt töltöttek rádiózással, mint négy évvel korábban, a 20–29 évesek pedig harmadával kevesebbet, szemben a 2019-es adatokkal.

A nyomtatott napilapok, folyóiratok és magazinok terjesztési számai évek óta csökkennek, a 15 évnél idősebb magyarok már csak 44,2 százaléka olvas rendszeresen nyomtatott újságot, a fiatalabb korosztályok körében ez az arány még alacsonyabb.

Az online médiafogyasztás előretörésében is kulcsszerepet játszanak a fiatalabb korosztályok: kis túlzással, ami nem érhető el az okostelefonon, az számukra nem is létezik. A 8–15 éves korosztály tagjai átlagosan napi 234 percet, azaz naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt. A jelentés rámutat, hogy az életkorral egyenes arányban nőtt a készülékhasználat átlagos ideje is. Megfigyelhető, hogy a fiatalok a telefonjukon párhuzamosan használják a különböző platformokat, formátumokat és tartalmakat, melyek használata folyamatosan beépül a napi rutinjukba. Ezek a változó médiafogyasztási szokások jelentős szerepet játszanak abban, hogy a teljes népességet tekintve is tovább emelkedett az internetezéssel töltött idő: 2022-ben a magyarországi internethasználók 58 százaléka töltött napi átlagban 3 óránál is többet a képernyő előtt.

A streamingszolgáltatások és videómegosztó platformok, mint például a Netflix, HBO Max, YouTube és TikTok, új dimenzióba helyezik a televíziózást, versenytársakként szerepelnek a hagyományos lineáris televíziós piac mellett. A rádiózás terén is hasonló átalakulás figyelhető meg: az online rádiók, zenei streamingszolgáltatások (pl. Spotify, YouTube Music) és podcastok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Hirdetési bevételek

A jelentés szerint a hirdetési bevételek emelkedése 2022-ben megtorpant, sőt a nominális növekedés reálértéken komoly csökkenést mutat. Az internetes reklámbevételek növekedésében a meghatározó szerepet a globális digitális platformok játszották: a Facebook-csoport (Meta) és a Google-csoport (Alphabet) dominanciája az internetes reklámpiacon megkérdőjelezhetetlen, a 163 milliárd forint körülire becsült teljes hazai online hirdetési piac bevételeinek közel kétharmada ezen két vállalatcsoport kasszájába került 2022-ben is.

Hírfogyasztás, információszerzés

A 15–75 éves korosztály alig 4 százaléka használja mind a négy különböző médiatípust, 24 százalékuk három, 44 százalékuk pedig kettőt választ, míg 23 százalék tájékozódik egyetlen forrásból. Ugyanakkor a megkérdezettek 3 százaléka egyáltalán nem használ médiatípusokat a világ eseményeiről való tájékozódásra.

A közösségi oldalakat használó 16 év feletti internetezők 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, a legnagyobb arányban álhírekkel (54 százalék) és átverős hirdetésekkel (46 százalék).

NMHH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS