Közel négy órát okostelefonozik naponta a 8–15 éves „átlag magyar”

Közel négy órát okostelefonozik naponta a 8–15 éves „átlag magyar”
2023. 11. 08., 17:10

A 8–15 éves korosztály tagjai átlagosan napi 234 percet, azaz naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt – olvasható az NMHH évkönyvében.

Tévé, rádió, internet, nyomtatott sajtó

Az NMHH 2023-as Médiapiaci Jelentésében olvasható elemzések rámutatnak, hogy a fiatalabb generációk fogyasztási szokásai gyorsabban változnak, mint az általános trendek. A 13–17 és 18–29 évesek például naponta átlagosan csak 133, illetve 144 percet töltenek tévézéssel, szemben az országos átlaggal, ami 289 perc. Az adatok azt is mutatják, hogy a televíziózás visszaesése a fiatalok körében 13 éves kor környékén válik szembetűnővé, amikor a gyermekcsatornák helyét az online tartalomfogyasztás veszi át.

A rádióhallgatás terén is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg: a 15–19 évesek 2022-ben átlagosan 64 százalékkal kevesebb időt töltöttek rádiózással, mint négy évvel korábban, a 20–29 évesek pedig harmadával kevesebbet, szemben a 2019-es adatokkal.

A nyomtatott napilapok, folyóiratok és magazinok terjesztési számai évek óta csökkennek, a 15 évnél idősebb magyarok már csak 44,2 százaléka olvas rendszeresen nyomtatott újságot, a fiatalabb korosztályok körében ez az arány még alacsonyabb.

Az online médiafogyasztás előretörésében is kulcsszerepet játszanak a fiatalabb korosztályok: kis túlzással, ami nem érhető el az okostelefonon, az számukra nem is létezik. A 8–15 éves korosztály tagjai átlagosan napi 234 percet, azaz naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt. A jelentés rámutat, hogy az életkorral egyenes arányban nőtt a készülékhasználat átlagos ideje is. Megfigyelhető, hogy a fiatalok a telefonjukon párhuzamosan használják a különböző platformokat, formátumokat és tartalmakat, melyek használata folyamatosan beépül a napi rutinjukba. Ezek a változó médiafogyasztási szokások jelentős szerepet játszanak abban, hogy a teljes népességet tekintve is tovább emelkedett az internetezéssel töltött idő: 2022-ben a magyarországi internethasználók 58 százaléka töltött napi átlagban 3 óránál is többet a képernyő előtt.

A streamingszolgáltatások és videómegosztó platformok, mint például a Netflix, HBO Max, YouTube és TikTok, új dimenzióba helyezik a televíziózást, versenytársakként szerepelnek a hagyományos lineáris televíziós piac mellett. A rádiózás terén is hasonló átalakulás figyelhető meg: az online rádiók, zenei streamingszolgáltatások (pl. Spotify, YouTube Music) és podcastok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Hirdetési bevételek

A jelentés szerint a hirdetési bevételek emelkedése 2022-ben megtorpant, sőt a nominális növekedés reálértéken komoly csökkenést mutat. Az internetes reklámbevételek növekedésében a meghatározó szerepet a globális digitális platformok játszották: a Facebook-csoport (Meta) és a Google-csoport (Alphabet) dominanciája az internetes reklámpiacon megkérdőjelezhetetlen, a 163 milliárd forint körülire becsült teljes hazai online hirdetési piac bevételeinek közel kétharmada ezen két vállalatcsoport kasszájába került 2022-ben is.

Hírfogyasztás, információszerzés

A 15–75 éves korosztály alig 4 százaléka használja mind a négy különböző médiatípust, 24 százalékuk három, 44 százalékuk pedig kettőt választ, míg 23 százalék tájékozódik egyetlen forrásból. Ugyanakkor a megkérdezettek 3 százaléka egyáltalán nem használ médiatípusokat a világ eseményeiről való tájékozódásra.

A közösségi oldalakat használó 16 év feletti internetezők 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, a legnagyobb arányban álhírekkel (54 százalék) és átverős hirdetésekkel (46 százalék).

NMHH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS