Közel 10 ezer új lakás épült 2026 első három negyedévében

2026. 11. 04., 13:20

2026 I–III. negyedévében 9803 új lakás épült, 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban; a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Lakásépítések

2026 I–III. negyedévében 9803 lakást vettek használatba, ami 31 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest – olvasható a KSH tájékoztatójában.

A fővárosban 59 százalékkal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében. A többi településkategóriában is növekedett a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17 százalékkal.

A fővárosban épült a lakások 41 százaléka, és a területi koncentráció ezen belül is erős. Budapest 3998 új lakásának 56 százaléka két kerületben épült fel: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba. Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben (XX., XXI., V., VII.) összesen 5 darab új lakás épült.

A régiók közül csak Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon csökkent az új lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. Minden más régióban növekedés tapasztalható, a legnagyobb mértékű Közép-Dunántúlon (62 százalék), Budapesten (59 százalék) és Észak-Alföldön (29 százalék).

A megyei jogú városok közül Székesfehérváron (246) és Kecskeméten (216) vették használatba a legtöbb új lakást. A négy legkevesebb új lakást realizáló megyei jogú városban, Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban a használatbavételek száma egyaránt 5 vagy annál kevesebb volt.

A természetes személyek által épített lakások aránya 35 százalékról 29 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65 százalékról 71 százalékra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44–44 százaléka családi házban, illetve többszintes, többlakásos épületben, 9,6 százaléka lakóparkban található.

A fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 m2 volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 m2.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 70, a saját használatra építetteké 28 százalék volt, az összetétel az eladásra építettek felé mozdult el mintegy 5 százalékponttal.

Építési engedélyek

Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számának növekedése az előző évi trenddel szemben nem Budapestre koncentrálódott, a fővárosban 4,0 százalékkal mérséklődött az engedélyezett lakások száma. A két legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XIII., IX.) található az összes újonnan engedélyezett budapesti lakás 69 százaléka. Ezzel szemben a két legkevesebb engedélyt kibocsátó kerületben (VI., I.) kevesebb mint 20 új lakásépítési engedélyt adtak ki.

A fővároson kívül minden más településkategóriában növekedett a kiadott építési engedélyek száma az előző év azonos időszakihoz képest: a megyei jogú városokban 5,0, a többi városban 31, a községekben pedig 34 százalékkal.

A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban (Szekszárd, Dunaújváros, Salgótarján) az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et.

Regionális szinten változatos trendek figyelhetők meg az engedélyezett lakások számában. Budapesten kívül az előző év azonos időszakinál kevesebb engedélyt adtak ki Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is. A legnagyobb növekedés Észak-Magyarországon (55 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (53 százalék) történt.

Az építtetők az esetek 30 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 17 százalékkal több, összesen 8584 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 1982 volt, 9,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS