A kormány küzd az indokolatlan áremelések ellen, az árrésstop kiterjesztése sem kizárt – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
„A kormány minden esetben fellép az indokolatlan áremelések ellen. Az árréscsökkentés továbbra is védi a családokat és a nyugdíjasokat, az érintett élelmiszerek 19,6 százalékkal lettek olcsóbbak, míg a drogériai termékek ára 26,9 százalékkal lett kedvezőbb” – emelt ki néhány adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium a statisztikai hivatal tájékoztatójából, amely szerint az előző hónaphoz képest átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2025 májusában, az éves infláció pedig az áprilisi 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelkedett. (Az adat csalódást keltett, az elemzői konszenzus 4,2 százalék volt.)
„A kormány tovább küzd, önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok és a telekommunikációs cégek esetében is, a gyógyszerárak esetében is határozott egyeztetések folynak az árak önkéntes korlátozása érdekében” – sorolja az infláció elleni harc részsikereit a közlemény, amely két fontos célt is rögzít: „a kormány célja, hogy az inflációt 4 százalék alá csökkentse, a hidegélelmiszerek inflációját pedig 5 százalék alatt tartsa”. Ennek érdekében pedig a kormányzati vasököl kész újra lesújtani: „A minisztérium folyamatosan nyomon követi az árréscsökkentés hatálya alá és az az alá nem alá tartozó élelmiszerek és háztartási cikkek árának alakulását. Abban az esetben, ha az árréscsökkentés körébe nem tartozó termékeknél keresztárazást tapasztal, a kormány ki fogja terjeszteni az árréscsökkentést.”
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
