Kilőtt az új lakások ára Debrecenben

Kilőtt az új lakások ára Debrecenben
2022. 04. 15., 14:51

A lakáspiaci tranzakciószámokat és a négyzetméterárakat tekintve is Debrecen az észak-alföldi régió listavezetője – tájékoztatott az Otthon Centrum.

Az ingatlanközvetítő hálózat előzetes becslése szerint tavaly 154 ezer adásvétel történt az országban, ebből az észak-alföldi régió 15 százalékban részesedett.

A tavalyi becsült adatok alapján a megyei jogú városok között Debrecenben köttetett a legtöbb adásvétel, a tranzakciószám majdnem elérte a 3400-at, a hajdúsági megyeszékhely megelőzte Szegedet és Miskolcot.

Debrecent a régióban a második legnagyobb város, Nyíregyháza követi 2300 adásvétellel, míg Szolnokon 1400 tranzakcióra számít az Otthon Centrum. A legnagyobb nem megyei jogú városokban – Törökszentmiklóson, Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben – 360–380 adásvétel történt tavaly.

Debrecen a térség legdrágább városa. A 23 megyei jogú várost összegző listán a debreceni négyzetméterár középértéke hagyományosan az első háromban van. Az Otthon Centrum által értékesített téglalakások fajlagos ára a városban tavaly 531 ezer forint volt, a panellakások 445 ezer, a családi házak pedig négyzetméterenként 400 ezer forintba kerültek.

Az új építésű lakások piacán Debrecen a listavezető, a megyei jogú városok közül itt épül a legtöbb lakás és indul a legtöbb projekt. Az Otthon Centrum negyedéves felmérése alapján 45 projektben 1058 lakás kivitelezése kezdődött el. Az árak kilőttek, négyzetméterenként 918 ezer forintos középértéken kínálták az új lakásokat a fejlesztők, ami jóval magasabb, mint a 23 másik városban kialakult 643 ezer forintos átlagár.

A régió másik két nagyvárosát kicsivel átlag alatti négyzetméterárak jellemzik, a lakások esetében Nyíregyházán a tégla építésűeknél 355 ezer, a paneleknél 325 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter. Szolnok valamivel olcsóbb, 327 ezer és 280 ezer forint volt a két érték. A használt házak esetében viszont mindkét városban 265 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

A régió kisebb városaiban és községeiben a használt ház a meghatározó épületforma. A legtöbb településen 100–300 ezer forint közötti négyzetméterárak fordultak elő tavaly, de a Debrecen környéki településeken már 300–350 ezer forint körül alakult a fajlagos ár. (MTI)

Kép: https://ispotalylakopark.hu/

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS