A harmincas, negyvenes, ötvenes éveikben járó magyar vásárlók döntéseit immáron alapvetően befolyásolja az infláció, részben jobban odafigyelnek arra, mit vásárolnak, részben csökkentették a nem feltétlenül szükséges beszerzéseiket – derül ki a 30 és 59 év közöttiek körében végzett K&H biztos jövő felméréséből. A megkérdezettek 92 százaléka jobban odafigyel arra, hogy mit, hol érdemes megvenni. Ez a falvakban élők esetében majdnem mindenkire igaz, de a fővárosban élők 80 százaléka is jobban körülnéz, mielőtt a pénztárcájához nyúl. A nők jobban figyelnek erre, mint a férfiak.
A kiemelkedően magas infláció, ezen belül a jelentős élelmiszer-drágulás alapvető változást hozott a magyarok vásárlási szokásaiban. Erre jutott a K&H biztos jövő reprezentatív felmérése, amely a 30-59 éves korosztály tagjai körében vizsgálta az áremelkedésből adódó változásokat 2023 első negyedévében.
Az élelmiszereknél a megkérdezettek 94 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy év alatt kifejezetten jelentős volt az áremelkedés. A szórakozóhelyek, éttermek esetében 74 százalékuk tapasztalt komoly drágulást. A lakhatási költségek számottevő emelkedéséról számolt be az érintettek 67 százaléka. Mindhárom esetben növekedés következett be az egy évvel korábbi helyzethez képest.
A magyarok 90 százaléka mostanában gyakrabban vásárolja meg az élelmiszerláncok saját márkás termékeit vagy a hasonló termékek közül az olcsóbbat, mint korábban. A nők körében az átlagosnál magasabb, 94 százalék ez az arány, a férfiaknál ugyanez 86 százalékos. Hasonló az eltérés a községekben, illetve a fővárosban élőknél is.
A felmérés szerint az infláció miatt a magyarok 82 százaléka fogja vissza éttermi, vendéglői látogatásait. Az átlagtól eltérően a fővárosban csak 75 százalék ez az arány, míg a kis településeken 87 százalék. A szórakozóhelyeken történő költéseket vagy azok látogatását a megkérdezettek szintén 82 százaléka csökkentette, illetve ritkította. A keleti országrészben 88, az ország többi részén 77-79 százalék ez az arány. A nők ebben az esetben is megfontoltabbak: 56 százalékuk változtatott a hozzáállásán, míg a férfiaknál csak 48 százalék ez az arány.
Kevesebb ruhát, cipőt vásárol a felmérésben megkérdezettek 80 százaléka, és 72 százalékuk kevesebbet költ márkás divatcikkekre. Mindkét esetben igaz, hogy a nők jobban figyelnek kiadásaikra, mint a férfiak.
A 30–59 éves magyarok 67 százaléka kevesebb élelmiszert vásárol, válaszul a drágulásra. A kutatás igazolta azt is, hogy minél kisebb valakinek a jövedelme, annál inkább visszafogja élelmiszer-vásárlásait.
Ritkább, de nagyobb értékű kiadásokra is kevesebbszer szánnak a korosztályba tartozók: 70 százalékuk döntését befolyásolja az infláció a műszaki cikkek vásárlása esetén. A budapestiek és a magas jövedelműek közel 60 százaléka, az ország keleti részén élők 75 százaléka választ olcsóbbat vagy halogatja ezek megvásárlását az árak növekedése miatt.
Az autó- és a lakásvásárlási tervek esetén ehhez képest „csak” a megkérdezettek 54, illetve 46 százaléka számolt be arról, hogy ezzel kapcsolatos terveit befolyásolja az infláció. A viszonylag alacsony arányban szerepet játszik ugyanakkor, hogy sokaknál fel sem merülnek ezek a lehetőségek.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.