K&H: 2,1 milliót szánnának használt autóra a magyarok

2023. 03. 08., 10:41

Nagyon kevesen vennének biztosan autót egy éven belül: a 30-59 évesek mindössze 6 százaléka – derül ki a K&H felméréséből. Akik használt autót vennének, átlagosan 2,1 millió forintot, az „újautósok” 6,7 millió forintos keretet szánnak a vásárlásra.

Bár a magyar autópark folyamatosan öregszik, az átlagéletkor már átlépte a 15 évet, így a frissítésre szükség lenne, ám ez jó eséllyel várat magára. Az árak emelkedése, a gazdaság lassulása, az autók drágulása miatt a magyarok nagy része nem számol autóbeszerzéssel rövid távon – derül ki a K&H múlt év utolsó negyedévében készült reprezentatív felméréséből, amely az autóvásárlási terveket vizsgálta.

Inkább hagyományosat

A 30-59 éves korosztály 6 százaléka mondta biztosra azt, hogy egy éven belül autót tervez vásárolni, 29 százalékuk csak elképzelhetőnek tartja ezt. Ebből adódik, hogy a válaszadók majdnem kétharmadánál, 65 százalékánál nincs napirenden ez a kérdés.

Akik biztosan vagy valószínűleg belevágnának az autóvásárlásba, elsősorban benzines kocsira pályáznak: az érintettek 43 százaléka választaná ezt a meghajtást. Főként az évente 20 ezer kilométernél kevesebbet autózók szeretnének benzines autót. A dízelmotoros kocsik az autóvásárlást fontolgatók 21 százalékánál jönnek szóba. A hibridek csak 13 százalékukat érdekli, a villanyautók népszerűsége pedig továbbra is alacsony, mindössze 7 százalékuk venné fontolóra ezek vásárlását. Összességében az látszik, hogy az autóvásárlást tervezők körében még mindig a hagyományos - benzin- és dízelmotoros - kocsik a legkedveltebbek, ami magyarázható azzal is, hogy a hibridek és a villanyautók ára magasabb.

Mennyiért?

A felmérés választ adott arra is, hogy az autóvásárlást fontolgatók alig több, mint negyede, mindössze 27 százaléka szeretne új autót – elsősorban a diplomások és a magas jövedelműekre igaz ez –, a többség használtban gondolkodik.

Átlagosan 3,4 millióért vennének autót az érintettek, a legtöbben (33 százalékuk) 1-2 milliós összeget fordítana erre a célra. Akik használt autót vennének, átlagosan 2,1 milliós keretből oldanák meg a kérdést, míg az újautó-vásárlók esetében az átlagos keret 6,7 millió forint. Ez az összeg azonban csak a teljes paletta alsó, legalacsonyabb áron elérhető szegmensében elég egy új autóra, azok ára ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban: januárban például a KSH adatai szerint több mint 24 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban.

Mi várható a jövőben?

Fontos megemlíteni a kilátásokat tekintve azt is, hogy a jelenlegi trendek, a szabályozás az elektrifikáció felé halad, azaz a tisztán elektromos autók térnyerését ösztönzi. Ugyanakkor a jelenlegi vásárlási hajlandóság mellett a teljes járműpark, ezen belül a személygépkocsi autópark lecserélése villanymeghajtásúakra még várat magára. Az alternatív megoldásoknak, így például az autómegosztásnak, a különböző rövidebb és hosszabb távú bérleti konstrukcióknak, a tömegközlekedés használatának támogatása jelenthet részben megoldást, de ezt a kérdést egyelőre számos bizonytalanság övezi nemzetközi szinten.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS