Az első negyedévben a külföldi látogatók többször utaztak Magyarországra és többet költöttek itt, mint egy évvel korábban; a magyarok is többet utaztak külföldre, viszont takarékosabbak voltak – derül ki a statisztikai hivatal tájékoztatójából.
12 százalékkal több külföldi látogató
A külföldi látogatók 2019 I. negyedévében 12 millió alkalommal, 12 százalékkal többször utaztak Magyarországra, mint az előző év azonos időszakában. Az egynapos utazások száma 15, a többnapos utazásoké ennél jóval kisebb mértékben, 3,9 százalékkal emelkedett. A külföldiek 8,8 millió egynapos utazást tettek, amelynek túlnyomó többsége magánjellegű, kis hányada üzleti út.
A főbb motivációs célok szerint az egynapos utazások:
Egynapos útra a legnagyobb arányban Romániából, Szlovákiából, Ausztriából érkeztek, közülük a Szlovákiából érkezők száma 11, a másik két országból érkezőké egyaránt 23 százalékkal növekedett.
A külföldiek 3,3 millió többnapos utazást tettek Magyarországra 2019. I. negyedévben. A többnapos utak 82 százaléka magánjellegű utazás, 11 százaléka üzleti út, üzletelés. Motiváció szerinti megoszlásban:
A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú utazások száma 3,3 százalékkal csökkent, a rokon- és barátlátogatásoké 6,0 százalékkal nőtt. Külföldi látogatóink 60 százaléka – közel azonos arányban – Romániából, Szlovákiából és Ausztriából érkezett.
A több napra érkezők közül csaknem 400 ezren Németországból jöttek. A német látogatók száma igen jelentősen, 14 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Több mint egyharmadával nőtt körükben az egészség-megőrzési céllal tett utazások résztvevőinek száma, illetve az átutazásoké is 10 százalékkal emelkedett.
Hosszabb ideig maradtak és többet is költöttek a külföldiek
2019 I. negyedévében a külföldi látogatók – az előző évhez hasonlóan – átlagosan 2,1 napot töltöttek el hazánkban. A több napra érkezők átlagos tartózkodási ideje 4,7 napról 5,1 napra nőtt. Az utazók itt töltött ideje összesen 14 százalékkal, 26 millió napra bővült. A tartózkodási idő hosszabbodásával párhuzamosan 14 százalékkal többet, folyó áron 405 milliárd forintot költöttek a hozzánk látogató külföldiek.
Az osztrákok költötték a legtöbbet
A legnagyobb összeget, 56 milliárd forintot az Ausztriából érkezők költötték el 2019 I. negyedévében hazánkban. Jelentősek voltak még a kiadások a Romániából, a Németországból, a Szlovákiából, az Ukrajnából és az Egyesült Államokból érkezők esetében is.
2019 I. negyedévében fejenként és naponta átlagosan 15 700 forintot költöttek Magyarországon a külföldi látogatók, 0,5 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A legmagasabb összegű átlagos kiadás – naponta közel 35 ezer forint értékben – az üzleti utazásokhoz kapcsolódott, ami az előző év azonos időszakához képest 30 százalékkal növekedett.
A látogatók kiadásaik 28 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 30 százalékát élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására, 16 százalékát közlekedésre és üzemanyag-vásárlásra fordították.
Az üzemanyagra fordított kiadások aránya 1,2 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amiben az üzemanyag árak emelkedése is szerepet játszott. Az egyéb árucikkek és a gyógyászati, egészség-megőrzési szolgáltatások aránya 1,9–1,4 százalékkal csökkent, a további költéselemek arányában 1 százalékpontnál kisebb változás következett be.
Budapest a leglátogatottabb régió
2019. I. negyedévben a városnézés jelentősége kiemelkedő volt, ennek megfelelően a több napra érkező külföldiek 45 százaléka töltött el legalább egy éjszakát Budapesten. A Közép-Duna-vidéken, a főváros vonzáskörzetében 6,7, a Nyugat-Dunántúlon 25 százalékuk szállt meg legalább egy éjszakára. A Budapesten szállást kereső külföldi látogatók meghatározó részaránya főként a 2019. I. negyedévében dinamikusan élénkülő romániai, brit, amerikai és orosz keresletnek tudható be. Nyugat-Dunántúl részesedése 4,4 százalékponttal mérséklődött, amit a romániai, főként átutazó, egyéjszakás szállást keresők csökkenése okozott.
Többször utaztak külföldre a magyarok
2019 I. negyedévében a magyar állampolgárok 5,5 millió alkalommal, 15 százalékkal többször utaztak külföldre, mint egy évvel korábban. A külföldre látogatók száma éves átlagban 2014-ben állt ismét növekvő pályára.
Az utazások száma alapján az egynapos utazások száma 16, a többnaposoké 13 százalékkal nőtt. A szabadidős utak száma 15 százalékkal bővült, de számottevően hozzájárult a növekedéshez a munkavégzési és a vásárlási célú utazások számának dinamikus emelkedése is.
A magyarok utazásainak 66 százaléka egynapos út, ennek 75 százaléka magánjellegű, 25 százaléka üzleti út, munkavégzés volt. A magyarok egynapos utazásainak:
A főbb tételek közül legjelentősebben a munkavégzési és a vásárlási célú utak száma nőtt. A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, az idelátogatók száma igen jelentősen, 13, illetve 19 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ausztriába sokkal többen tettek munkavégzési célú utakat, mint egy évvel korábban, Szlovákiába pedig lényegesen többen utaztak várost nézni, illetve vásárolni.
A magyarok 1,9 millió többnapos utazást tettek külföldön. A többnapos utakon belül:
A legtöbben Ausztriába, Németországba és Szlovákiába utaztak. A többnapos utak 45 százaléka irányul ebbe a három országba. Ezen belül Ausztriába történt a legtöbb utazás, 5,4 százalékkal több volt, mint előző év azonos időszakában. A rangsorban második Németországba tizedével többet, míg Szlovákiába 5,6 százalékkal kevesebbet utaztak.
Naponta átlagosan kevesebbet költöttek a magyarok külföldön
2019. I. negyedévben átlagosan 2,7 napot töltöttek külföldön a magyarok, 0,2 nappal többet az egy évvel korábbinál. Az utazók külföldön töltött összes ideje szintén nőtt, és 14,7 millió napot ért el. Az egynapos és a többnapos utazók külföldön töltött ideje is növekedett.
A tartózkodási idő hosszabbodásával párhuzamosan folyó áron 7,5 százalékkal többet, 183 milliárd forintot költöttek a külföldre utazó magyarok.
A legnagyobb összeget, 35 milliárd forintot az Ausztriába utazók költötték el. Jelentős volt még a Németországba és Szlovákiába utazók összes kiadása is. Fejenként és naponta átlagosan 12 500 forintot költöttek a külföldre látogatók, kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb egy főre jutó napi 25 ezer forintnyi átlagos kiadás a konferencia, üzleti út célú utazásokhoz kapcsolódott. A külföldre látogatók kiadásaik 36 százalékát élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására, 24 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 11 százalékát közlekedésre és üzemanyagra, 5,0 százalékát kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra fordították. A szállásra, vendéglátásra fordított kiadások aránya 5,1 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a sportra és kulturális programokra fordított összeg viszont 8,0 százalékponttal csökkent.
222 milliárd forintos utasforgalmi többlet a mérleg
Az utasforgalmi egyenleg a hazánkba utazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege. (Ez a fizetési mérleg idegenforgalmi egyenleg tételétől annyiban tér el, hogy azzal ellentétben tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított kiadásokat.)
Az export (a külföldiek kiadása) nagyobb mértékben nőtt, mint az import, így az egyenleg 19 százalékkal, 36 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a forint-euró árfolyam 2019 I. negyedévében 2,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel azelőtt.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.