Az előzetes adatok alapján 2018-ban a vendéglátásból folyó áron 1287 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 9,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 12 százalékkal nőtt, miközben a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóegységeké 6,1 százalékkal csökkent – olvasható a KSH „Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2018” című friss elemzésében.
Az árbevétel 91 százaléka (1170 milliárd forint) a kereskedelmi, 9 százaléka (118 milliárd forint) a munkahelyi vendéglátásban realizálódott. A kereskedelmi vendéglátás bevétele a nyári időszakra koncentrálódott, az éves bevétel 31 százaléka június–augusztusban realizálódott, míg a munkahelyi vendéglátás bevétele ennek komplementereként alakult.
A vendéglátóhelyek forgalmán belül árucsoportos megbontás szerint a teljes bevétel 73 százaléka ételforgalomból, 11–11 százalék alkoholtartalmú, illetve alkoholmentes italból, 4,3 százaléka kávéból származott.
Az elmúlt években a kereskedelmi vendéglátás aránya jelentősen emelkedett a munkahelyi vendéglátás rovására, de a vendéglátóhelyek forgalmának árucsoportos megoszlásában nem történt jelentős változás.
Csökkent a vendéglátóhelyek száma
2018 végén közel 45 ezer kereskedelmi és 6 ezer munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző, összesen 51 ezer vendéglátóhely üzemelt Magyarországon, közel 500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kereskedelmi vendéglátóegységeken belül mintegy 29 ezer étterem és cukrászda (ideértve a büféket és fagylaltozókat is), valamint 16 ezer italüzlet és zenés szórakozóhely volt.
Az elmúlt öt év adatai alapján az látható, hogy az italüzletek és zenés szórakozóhelyek jelentős számban zártak be, miközben az éttermek és cukrászdák száma stabilizálódott, a munkahelyi vendéglátóhelyek száma pedig folyamatosan növekszik.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.