Kevesebb gyerek jár óvodába és általános iskolába

2021. 12. 21., 16:04

Magyarországon 1,85 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben a 2021/2022-es tanévben az előzetes adatok alapján. Az előző tanévhez képest csökkent az óvodás gyermekek és az általános iskolák tanulóinak száma, de nőtt a középfokú intézményekben tanulóké és a felsőoktatási hallgatóké – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A 2021/2022-es tanévben Magyarországon – az előzetes adatok alapján – 1 millió 849 ezren vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. A köznevelés és az iskolarendszerű szakképzés nappali képzésein, valamint a felsőoktatásban is nőtt a résztvevők száma

Az idei évben 318 ezer gyermek jár óvodába, 4,3 ezerrel kevesebb, mint az előző nevelési évben. Az óvodákban a főállású pedagógusok száma évek óta változatlanul 31 ezer fő.

Általános iskolai nappali rendszerű oktatásban – az egy évvel korábbihoz képest 5,8 ezer fővel kevesebb – 720 ezer tanuló részesül. A főállású pedagógusok száma 74 ezer. Országosan az egy pedagógusra jutó tanulók száma a tavalyi tanévhez hasonlóan 9,7 fő.

A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű oktatásában összesen 432 ezer diák tanul, 26,5 ezerrel több, mint az előző tanévben. Gimnáziumokban 194 ezren (az összes tanuló 45százaléka), technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren (38százalék), szakképző iskolákban 65 ezren (15százalék), szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 7 ezren (közel 2százalék) végzik tanulmányaikat. A középfokú intézményekben főállású pedagógusként több mint 42 ezren dolgoznak.

A tanévben 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A 2021/2022-es tanévben a köznevelési és szakképző intézményekben több mint 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót nevelnek, oktatnak.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évinél 2,6 ezer fővel többen – 207 ezren folytatnak tanulmányokat. A hallgatók közel 92százaléka felsőfokú alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben vesz részt. Doktori képzésben több mint 9,4 ezren, felsőoktatási szakképzésben közel 7,5 ezren, tanulnak. A nappali képzés keretében a szakirányú továbbképzésben tanulók száma az idei évben is csekély, nem éri el a 270 főt.

A külföldi hallgatók száma évről évre növekszik, az idei tanévben az összes munkarendet figyelembe véve több mint 40 ezren folytatnak tanulmányokat a magyar felsőoktatási intézmények valamelyikében, arányuk az összes hallgató közel 14százaléka.

A középfokú és a felsőoktatás nem nappali képzéseiben is emelkedett a tanulók száma

A 2021/2022-es tanévben a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás nem nappali oktatásában több mint 169 ezren vesznek részt, 11,3 ezer fővel többen, mint az előző tanévben.

Általános iskolában 3,8 ezer, középfokú intézményekben 79 ezer tanuló folytat tanulmányokat a felnőttoktatás, illetve a nem nappali oktatás különböző munkarendjei szerint. A felsőoktatás részidős formáiban, valamint távoktatásban több mint 86 ezren tanulnak. Közülük legnagyobb arányban (91,5százalék) levelező képzésben részesülnek, esti képzésben és távoktatásban hasonló arányban (4,1, illetve 4,3százalék) vesznek részt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS