Kevesebb gyerek jár óvodába és általános iskolába

2021. 12. 21., 16:04

Magyarországon 1,85 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben a 2021/2022-es tanévben az előzetes adatok alapján. Az előző tanévhez képest csökkent az óvodás gyermekek és az általános iskolák tanulóinak száma, de nőtt a középfokú intézményekben tanulóké és a felsőoktatási hallgatóké – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A 2021/2022-es tanévben Magyarországon – az előzetes adatok alapján – 1 millió 849 ezren vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. A köznevelés és az iskolarendszerű szakképzés nappali képzésein, valamint a felsőoktatásban is nőtt a résztvevők száma

Az idei évben 318 ezer gyermek jár óvodába, 4,3 ezerrel kevesebb, mint az előző nevelési évben. Az óvodákban a főállású pedagógusok száma évek óta változatlanul 31 ezer fő.

Általános iskolai nappali rendszerű oktatásban – az egy évvel korábbihoz képest 5,8 ezer fővel kevesebb – 720 ezer tanuló részesül. A főállású pedagógusok száma 74 ezer. Országosan az egy pedagógusra jutó tanulók száma a tavalyi tanévhez hasonlóan 9,7 fő.

A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű oktatásában összesen 432 ezer diák tanul, 26,5 ezerrel több, mint az előző tanévben. Gimnáziumokban 194 ezren (az összes tanuló 45százaléka), technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren (38százalék), szakképző iskolákban 65 ezren (15százalék), szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 7 ezren (közel 2százalék) végzik tanulmányaikat. A középfokú intézményekben főállású pedagógusként több mint 42 ezren dolgoznak.

A tanévben 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A 2021/2022-es tanévben a köznevelési és szakképző intézményekben több mint 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót nevelnek, oktatnak.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évinél 2,6 ezer fővel többen – 207 ezren folytatnak tanulmányokat. A hallgatók közel 92százaléka felsőfokú alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben vesz részt. Doktori képzésben több mint 9,4 ezren, felsőoktatási szakképzésben közel 7,5 ezren, tanulnak. A nappali képzés keretében a szakirányú továbbképzésben tanulók száma az idei évben is csekély, nem éri el a 270 főt.

A külföldi hallgatók száma évről évre növekszik, az idei tanévben az összes munkarendet figyelembe véve több mint 40 ezren folytatnak tanulmányokat a magyar felsőoktatási intézmények valamelyikében, arányuk az összes hallgató közel 14százaléka.

A középfokú és a felsőoktatás nem nappali képzéseiben is emelkedett a tanulók száma

A 2021/2022-es tanévben a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás nem nappali oktatásában több mint 169 ezren vesznek részt, 11,3 ezer fővel többen, mint az előző tanévben.

Általános iskolában 3,8 ezer, középfokú intézményekben 79 ezer tanuló folytat tanulmányokat a felnőttoktatás, illetve a nem nappali oktatás különböző munkarendjei szerint. A felsőoktatás részidős formáiban, valamint távoktatásban több mint 86 ezren tanulnak. Közülük legnagyobb arányban (91,5százalék) levelező képzésben részesülnek, esti képzésben és távoktatásban hasonló arányban (4,1, illetve 4,3százalék) vesznek részt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-09-11 21:11:00
Kilencedik alkalommal adták át a K&H családi vállalatok kiválósági díjat azoknak a családi tulajdonú magyar cégeknek, amelyek példamutató eredményeket értek el a hosszú távú stratégia, a generációváltás, a környezeti fenntarthatóság vagy az innováció területén.
2024-09-11 11:11:00
Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis és középvállalkozások fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS