Késnek, mást hoznak, nem hozzák – ezek a leggyakoribb problémák a webáruházakkal

2020. 06. 06., 15:00

A fiatalok 96 százaléka vásárolt már az interneten, 37 százalékuk pedig gyakran teszi ezt a K&H ifjúsági indexe szerint. A fizetésnél még a leggyakoribb megoldás az utánvét, de a fizikai vagy virtuális bankkártyáját a fiatalok 55 százaléka használta már a netes vásárláskor. A rossz tapasztalatok közé sorolták a csomag késését, de sokukkal előfordult, hogy meg sem kapták a kifizetett termékeket. A koronavírus-járvány pedig egy jelentős lökést adott az online vásárlásoknak. A K&H ezért indította el a K&H e-dukáció információbiztonsági programjának második részét, amely többek között segít felismerni a megbízható webáruházakat, az adathalász kísérleteket, illetve a biztonságos fizetési módokat.

Szinte valamennyi fiatal vásárolt már az internetet, de sokféleképpen egyenlítették ki a számlát és bőven akadtak rossz tapasztalataik is – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely még a koronavírus-járvány előtt, 2019 végén vizsgálta a 19-29 éves korosztály online vásárlási szokásait.

5 ezres plafontól a 100 feletti szintig

A bank kutatása szerint a fiatalok 96 százaléka túl van az első online vásárlásán, ez pedig növekedést jelent, hiszen az arányuk 2016-ban még csak 89 százalékos volt. A webáruházakból rendszeresen vásárló fiatalok arány pedig 26 százalékról 37 százalékra emelkedett. Bár egyre többen rendelnek a netről, a termékeket a fiatalok többsége, 63 százaléka jellemzően utánvéttel fizette ki, azaz a futárnak adták oda a pénzt.

A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka azonban fizetett már webáruházban sima vagy virtuális bankkártyával. A kártyás fizetés egyébként főleg a budapestiekre jellemző. A 2016-os helyzethez képest az utánvétes vásárlás szinten maradt, de a bankkártyás vásárlás aránya emelkedett, vagyis a fiatalabbak egyre nyitottabbak erre a megoldásra. PayPallal még mindig kevesen, az érintettek 33 százaléka egyenlítette ki a számlát.

A kutatásból kiderült az is, hogy mekkora volt a legnagyobb összeg, amit eddig költöttek az interneten. A megkérdezettek, azaz, akik már vásároltak online, 18 százaléka 10 ezer forint alatti összeget mondott. Több mint 20 százalékuknál 10-20 ezer forint volt a plafon. A legtöbben 23, illetve 24 százaléka 20-50 ezer és 50-100 ezer forintot említett. 100 ezer feletti összeg a fiatalok 13 százalékánál volt már példa.

A férfiak és a nők költései között vannak különbségek: míg a férfiak esetében 80 ezer forint volt az átlagos összeg, addig a nőknél ez jóval kevesebbre rúgott, 42 ezer forint volt átlagosan.

Nem jött, elkésett, más lett

Az online vásárló fiatalok a rossz tapasztalataikról is beszámoltak: a leggyakoribb probléma az volt, hogy késett a kiszállítás, a negatív tapasztalattal rendelkezők több mint fele, 53 százaléka szerint napokat, akár heteket is kellett várni a termékekre. Több mint 40 százalékukkal előfordult, hogy egyszerűen nem kapták meg az előre kifizetett csomagot. 33 százalékuknak pedig ugyan szállítottak, de nem azt, amit valójában megrendeltek.

A fiatalok nagy része már eladóként is megjelent az interneten a K&H ifjúsági indexe szerint. A 65 százalékuk már adott már el valamit az internetes hirdetőoldalak egyikén. Igaz, 38 százalékuknál ez nagyon ritkán, összesen 1-2 alkalommal fordul elő. Mindössze 6 százalékuk mondta, hogy gyakran bocsát áruba különböző tárgyakat az interneten.

„A kutatásból is látszik, hogy egyre több fiatal nyitott mind az online vásárlás, mind pedig a bankkártyás, virtuális fizetés iránt. Az online vásárlások ráadásul komoly lökést kaptak a koronavírus-járványhoz köthető intézkedések miatt, így még fontosabb, hogy biztonságosan tudjanak fizetni az emberek a virtuális térben” – emelte ki Patonai István, a K&H informatikai vezetője.

A K&H idén is folytatja a 2019-ben útjára indult információbiztonsági programját, a K&H e-dukációt. A program célja, hogy mindenki biztonságosan és gyorsan tudjon elektronikusan fizetni, illetve otthonról a banki ügyeit intézni. A program többek között arra hívja fel a figyelmet, hol lehet biztonságosan fizetni, hogyan lehet felismerni a megbízható online áruházakat, mik azok az adathalász kísérletek és hogyan szedhet le egy trükkös app pénzt a gyanútlan érdeklődő számlájáról.

A K&H e-dukáció program keretében bárki tesztelheti játékos formában a tudását, az online elérhető, animációs játékban négy nagyobb témakörben kell bizonyítaniuk a résztvevőknek. A négy témakört négy szoba jeleníti meg, így a mobil, a digitális bizalom, a kártyás vásárlások, illetve az adathalászat és a zsarolóvírusok szobákat barangolhatják végig a játékosok. A játék végezetével a felhasználók láthatják, hogy mennyire ismerik az online világ veszélyeit, megtudhatják, milyen területeken kell elmélyíteni a tudásukat. Az oldalhoz tudástár is tartozik, ahol a játékban körüljárt témákról lehet bővebben olvasni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS