Kerek számmal írható le az első félévi „GDP-növekedés”

2025. 09. 02., 08:40

2025 első félévében a GDP a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta a 2024 azonos időszakit – tájékoztatott a statisztikai hivatal, amely szeptember 2-án közzétette a 2025. II. negyedévre vonatkozó részletes GDP-adatsort is.

2025 II. negyedévében a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Termelési oldal. Az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal felülmúlta a 2024. II. negyedévit. Az ipar teljesítménye 3,3, azon belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve az egyéb jármű gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (6,5 százalék) a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások nemzetgazdasági ágban következett be. A információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,3, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 3,2, az oktatásé 2,9, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 2,2 százalékkal bővült. A kereskedelem teljesítménye 1,8, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,8 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,2 százalékkal bővült. A humánegészségügyi, szociális ellátás 0,1, a közigazgatás 0,5, az ingatlanügyletek teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2025. II. negyedévi 0,1 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, azon belül leginkább az információ, kommunikáció ág bővülése járult hozzá pozitívan (0,9, illetve 0,2 százalékponttal). Az építőipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,7, a mezőgazdaságé 0,3 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét.

Felhasználási oldal. A II. negyedévben háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,0 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,9 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 6,2, a féltartósok esetében 3,9, a nem tartósok esetében 5,6, a szolgáltatások esetében pedig 4,6 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,9 százalékkal nagyobb lett, míg a közösségi fogyasztásé 9,8 százalékkal nőtt. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,7 százalékkal nőtt. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,3 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 7,0 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 3,8 százalékkal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1183 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,9 százalékkal mérséklődött, míg az importé 4,0 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem közel 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 1,3 százalékkal csökkent, míg a behozatal 5,9 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,7 százalékkal nőtt, míg importja 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2025. II. negyedévi, 0,1 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,7 százalékponttal járult hozzá, miközben a bruttó felhalmozás 0,3 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítményt.

Első félév. A GDP 2025 I. negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. A két izmos negyedév „eredője” szerint az első félévében a GDP a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal csökkent 2024. első hat hónapjához viszonyítva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS