Júniusban és az első félév egészében is csökkent az építőipari termelés volumene

2026. 08. 13., 10:20

2026 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 1,2 százalékkal, a munkanapok számát is figyelembe véve 5,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A termelés volumene nemcsak éves összevetésben csökkent, de az előző hónaphoz képest is, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 3,9 százalékkal múlta alul a 2026. májusit – derül ki a KSH tájékoztatójából.

Ágazatok
Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 22,1 százalékkal visszaesett, az egyéb építmények építése 28,3 százalékkal bővült. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 0,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének növekedését az út, vasút építése alágazat 49,6 százalékos bővülése okozta, 33 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményének emelkedéséhez.

Szerződések
A június folyamán megkötött új szerződések volumene 41,9, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 16,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 58,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 0,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 1,5 százalékkal csökkent, az egyéb építményekre vonatkozóké 0,1 százalékkal nőtt.

Első félév
2026 első hat hónapjában az építőipari termelés volumene 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Termelői árak
Az építőipar ágazatain belül 2026 II. negyedévében a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben nőttek leginkább (5,8 százalékkal) az árak, az egyéb építmények építésében 5,1, az épületek építése vonatkozásában 4,5 százalék volt a drágulás mértéke 2025 II. negyedévéhez viszonyítva. A 2026. I. negyedévi értékeket átlagosan 1,9 százalékkal haladták meg az építőipar termelői árai.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS