Jövedelme ötödét titkolja el „az átlag magyar háztartás”

A kormány becslést készített az eltitkolt jövedelem arányára, és beazonosította azokat a jellemzőketis, amelyek nagymértékben befolyásolják az eltitkolás mértékét. Ehhez a 2015-ös Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Felvétel adatait használták fel. A becslés során a szürke jövedelemmel vélhetőleg nem rendelkező háztartások (pl. közalkalmazottak) jövedelme és fogyasztása közti kapcsolatot vették alapul, és ennek alapján a többi háztartás fogyasztásából becsültük meg azok tényleges jövedelmét. A legmegbízhatóbbnak ítélt modell szerint a jövedelmüket csak részben bevalló háztartások átlagosan a munkajövedelmük 20,3 százalékát titkolják el.

Az egyik legfontosabb tényezője az eltitkolt jövedelmek nagyságának a háztartás jövedelmi helyzete. Az alsó, illetve a felső jövedelemtizedekben a legmagasabb az eltitkolt jövedelem, összességében egy jellegzetes U-alak rajzolódik ki a különböző jövedelmi szintek esetén.

Egy másik fontos magyarázó tényező, a háztartás lakhelye. A kormány számításai szerint a budapesti háztartások kevesebb jövedelmet titkolnak el, mint a nem budapestiek: a fővárosban átlagosan a munkajövedelmek 10 százaléka marad titokban, míg a többi településen közel a negyede. A területi egységek szerinti csoportosítás alapján a Nyugat-Dunántúlon és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a jövedelmek eltitkolásának aránya. Előbbi vélhetően az Ausztriába ingázók nagy számával magyarázható, de utóbbi esetében is hasonló okok húzódhatnak meg Nagyvárad irányában.

A foglalkozások szerinti megbontás alapján a gazdasági és egyéb vezetők hajlamosak a leginkább a jövedelmeik eltitkolására. A korcsoportok szerinti bontás némileg vegyes képet mutat, de összességében kirajzolódik az a tendencia, hogy az idősebb munkavállalók kevésbé hajlamosak eltitkolni a jövedelmeiket. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a nyugdíjas évek közeledtével az emberek számára egyre fontosabbá válik a járulékok megfizetésével megszerezhető nyugdíjjogosultság.

A fizetési infrastruktúra modernizálása, a pénzügyi folyamatok átláthatóságának növelése

Az elektronikus fizetések volumene az elmúlt években dinamikusan növekedett és jelentős mértékben hozzájárul a gazdaság fehéredéséhez. Dinamikusan nő az e-kereskedelem, annak a kiskereskedelmi forgalom egészében betöltött aránya. Ezzel párhuzamosan fokozatosan emelkedik az interneten bankolók száma, az ilyen tranzakciók száma és összege. A feketegazdaság működését elősegítő magas készpénzállomány csökkenését az elektronikus fizetés használatát elősegítő pozitív ösztönzők bevezetésével próbálta a kormány elérni. A kormány ezért 2017-től ösztönözte a bankkártyás fizetéssel történő tranzakciókat azáltal, hogy a bankkártya-elfogadó terminálok számának növelését költségvetési támogatással segítette.

Magyarországon ma a paypass kártyák aránya a teljes kártyaállományon belül Európában a legmagasabbak között van, aminek hatására a kártyahasználat száma dinamikusan emelkedik. 2019-től az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesült a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A kormány által elfogadott pénzügyi tudatosságot elősegítő 7 éves stratégiája kiemelt célként fogalmazza meg a készpénzkímélő módszerek és csatornák erősítését, az ilyen fizetések népszerűsítését és ösztönzését. Megjelentek és terjednek a fizetési tranzakciókat lehetővé tevő különböző mobilapplikációk is. Ilyenekkel jelentkeznek FinTech cégek, de hagyományos kereskedelmi bankok is. Előkészület alatt áll az azonnali fizetési rendszer széleskörű bevezetése is, amely ugyancsak komoly potenciállal rendelkezik a készpénzes fizetések jövőbeli visszaszorítása terén – zárul „A háztartások jövedelmeik mintegy 20 százalékát titkolják el” című „keretes írás” (a letölthető dokumentum 71. oldalán).