Javulással kezdte 2022-t a GKI konjunktúraindexe

Javulással kezdte 2022-t a GKI konjunktúraindexe
2022. 01. 24., 19:41

A GKI konjunktúraindexe a novemberi és decemberi csökkenés után 2022 januárjában visszaemelkedett tavaly novemberi szintjére. A GKI-nak – az EU támogatásával készített – felmérése szerint az év első hónapjában az üzleti és fogyasztói várakozások is emelked-tek, de míg az előbbiek érezhetően elmaradnak, az utóbbiak jóval kedvezőbbek tavaly novemberi szintjüknél. Ugyanakkor a járvány előttihez viszonyítva az üzleti bizalmi index magasabban, a fogyasztói alacsonyabban áll.

Az üzleti szférán belül januárban a szolgáltató cégek kivételével minden ágazat derűlátóbbá vált, s immár a kereskedelemben sem több a pesszimista, mint optimista cég.

Az ipari bizalmi index a decemberi átmeneti visszaesés után januárban ismét emelkedett. Ez a rendelésállomány kedvezőbb megítélésnek és a javuló termelési várakozásoknak volt a köszönhető, az exportlehetőségekről és a készletekről alkotott vélemény romlott.

Az építőipari termelők hangulata januárban hibahatáron belül javult, de ezen belül a mélyépítőké romlott. Az előző háromhavi termelés és főleg a rendelésállomány értékelése érezhetően kedvezőbb lett.

A kereskedelmi bizalmi index a decemberi jelentős csökkenést követően kisebb mértékben, de emelkedett. Az eladási pozíció megítélése jelentős mértékben javult, a rendeléseké pedig kissé pozitívabb lett.

A szolgáltatói bizalmi index januárban valamelyest csökkent, romlott az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága harmadik hónapja enyhén csökken, bár januárban már csak hibahatáron belüli mértékben. Azonban továbbra is minden ágazatban több a létszám növelésére, mint csökkentésére számító cég, leginkább az iparban. A foglalkoztatási szándék főleg az építőiparban mérséklődött. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme december után januárban is csökkent, bár még messze van a járvány előttitől.

A cégek áremelési törekvése az építőipar kivételével – ahol a decemberi történelmi csúcshoz képest némi fékeződés történt – minden ágazatban tovább erősödött. A kereskedelmi cégek körében a decemberi kétharmadról háromnegyedre nőtt az áremelésre készülők aránya. A szolgáltató szektorban ez az arány bő 50%. A fogyasztók inflációs várakozása viszont több hónapos erősödés után második hónapja gyengül.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok továbbra is pesszimistán látják – különösen a kereskedelmi és szolgáltató szektorban –, de ennek mértéke januárban enyhült. A lakosság véleménye is kedvezőbb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index a novemberi jelentős csökkenés után decemberben és januárban is emelkedett, tavaly nyári szintjére tért vissza. A lakosság saját januári pénzügyi helyzetét a decemberinél kissé kedvezőbbnek látta, közel azonosnak a járvány előttivel. A megtakarítási képesség megítélése ugyancsak kedvezőbb lett. A lakosság a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét a decemberinél sokkal rosszabbnak érezte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS