Ipari termelői árak: júliusban már csak 1,6 százalékos volt az éves drágulás a belföldi értékesítésben

2025. 09. 01., 10:40

Az ipari termelői árak átlagos szintje 2025. júliusban a belföldi értékesítésben 1,6 százalékkal, az exportértékesítésben 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az előző hónaphoz, 2025. júniushoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,4 százalékkal növekedtek, az exportértékesítési árak 0,1 százalékkal mérséklődtek, így az ipari termelői árak összességében nem változtak.

Éves összevetésben, 2024. júliushoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai átlagosan 1,6 százalékkal nőttek júliusban, ezen belül a 62,7 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,8 százalékkal emelkedtek, míg a 35,4 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,6 százalékkal csökkentek. Az élelmiszeripar értékesítési árai 6,8 százalékkal növekedtek. Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 0,3, a beruházási javakat gyártókban 3,5, a fogyasztási cikkeket gyártókban pedig 5,4 százalékkal emelkedtek az árak. (Az átlagos éves áremelkedés mértéke a belföldi értékesítésben utoljára 2024. októberben volt alacsonyabb, amikor 0,5 százalékos csökkenésről számolt ba a KSH.)

Az ipari exportértékesítési árak 5,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ezen belül a 91,8 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 3,1, a 8,0 százalékos súlyú energiaiparban 12,7 százalékkal növekedtek az árak. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS