Folytatódott az áremelkedés mind a használt, mind az újépítésű ingatlanok terén Bács-Kiskun vármegyében, ahol az épületek korától függetlenül a családi ház a legkeresettebb típus. Az újépítésű ingatlanok négyzetméterára 16, a használt házaké 13 százalékkal drágult tavalyhoz képest. A 2022-ben átadott otthonok 80 százaléka családi ház volt a KSH adatai szerint, az összes vármegyei eladás 54 százalék-ban szerződtek házra az ügyfelek a Duna House tranzakciói alapján.
Folytatódott az áremelkedés mind a használt, mind az újépítésű ingatlanok terén Bács-Kiskun vármegyében, ahol az épületek korától függetlenül a családi ház a legkeresettebb típus. Az újépítésű ingatlanok négyzetméterára 16, a használt házaké 13 százalékkal drágult tavalyhoz képest. A 2022-ben átadott otthonok 80 százaléka családi ház volt a KSH adatai szerint, az összes vármegyei eladás 54 százalék-ban szerződtek házra az ügyfelek a Duna House tranzakciói alapján.
Kiterjedését tekintve Magyarország legnagyobb vármegyéje a Kecskemét székhelyű Bács-Kiskun, ám nagy alapterülete ellenére mégis az alacsonyabb népsűrűségű vármegyék közé tartozik. 500 ezer fő körüli lakosságával az ötödik legnépesebb a sorban a magyar vármegyék között, a lakók 2/3-a városokban él.
„A területre jellemző tanyavilág és az óriásfalvak mellett kisebb falvak is tarkítják a vármegyét, amelyek közül 2023-ban már 98 településen érhető el a Falusi CSOK. A sajátos alföldi településszerkezetnek köszönhetően a megemelkedett energiaárak ellenére továbbra is intenzív a családi házak iránti kereslet a területen” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Kitart az áremelkedés a dél-alföldi vármegyében, ahol az eladások alapján átlagosan 28,4 millió forint körüli összegbe kerül az otthonteremtés az összes ingatlantípust figyelembe véve. Az ingatlanvásárlásra fordított büdzsé mindössze 1 százalékponttal nőtt a tavalyihoz képest, azonban a vásárolt ingatlanok mérete 80 négyzetméter alá csökkent a korábbi közel 90 m2-hez viszonyítva.
A négyzetméterár-változás vármegyei szinten 2021-hez mérten 27, 2022-höz képest 9 százalékos emelkedést mutat, ezzel megközelítette a 360 ezer forintot négyzetméterenként. A vármegyei átlaghoz képest 10 millió forinttal kerül többe a letelepedés a vármegyeszékhelyen, ahol átlagosan 38,3 millió forint értékben szerződtek ingatlanra a vevők, a négyzetméterár pedig megközelítette a 480 ezer forintot.
A rezsivédett házgyári lakások esetében a népszerűség 4 százalékpontot csökkent, holott a tavalyi átlagos négyzetméterárnál 3 százalékkal kedvezőbben, átlagosan 445 ezer forintos egységáron lehet panelhez jutni idén.
A KSH legfrissebb, Fókuszban a vármegyék kiadványa szerint 2022-ben tovább csökkent a lakásépítések száma a vármegyében, összesen 656 lakást vettek használatba, amelyek 47 százaléka Kecskeméten, 31 százaléka kisebb városokban, 22 százalék-a pedig községekben épült. A felépült új ingatlanok 80 százaléka családi ház, 14 százaléka többszintes, többlakásos ingatlanban épült, a fennmaradó százalék zömét pedig lakóparki épületben adták át.
„2023 első negyedévében a Bács-Kiskun vármegyei összes ingatlaneladás tekintetében keresettebbek lettek a korszerű és energiatakarékos újépítésű ingatlanok, annak ellenére, hogy a tavalyi átlagos négyzetméterárhoz képest 16százalék-os áremelkedést mutatnak a Duna House adatai” – tette hozzá a Benedikt Károly.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.