Ingatlan.com: fordulatos júliust produkált az albérletpiac

2026. 08. 13., 10:50

2026. júliusban országos átlagban 1,6 százalékkal, Budapesten 1,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak júniushoz képest; éves összevetésben 5–5,5 százalékos volt a drágulás a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint.

  • Budapesten július eleje és a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése között 260 ezerről 266,5 ezer forintra nőtt a kiadó lakások átlagos bérleti díja, de az albérletszezon kezdete után ismét 260 ezer forintra süllyedt.
  • A kiadó lakások kínálata az elmúlt hetekben bővült: országosan 4 százalékkal, Budapesten több mint 5 százalékkal nőtt a választék, az egy évvel korábbi szinttől ugyanakkor továbbra is elmarad.
  • Augusztus elején Budapesten 260 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, az egyetemvárosok közül Debrecenben 220 ezer, Szegeden 210 ezer, Győrben és Székesfehérváron 200-200 ezer, Pécsen 180 ezer, Miskolcon pedig 130 ezer forint volt a középérték.

Bár a nyári albérletpiaci főszezon kezdetével ismét emelkedésnek indultak a bérleti díjak, a havi drágulás ugyanakkor a korábbi években látottakhoz képest szerénynek mondható. A ponthatárok kihirdetését követően már meg is torpant az áremelkedés a KSH–ingatlan.com júliusi lakbérindexe szerint.

A havi lakbéremelkedés mértéke júliusban országosan 1,6 százalék volt, míg a fővárosban 1,7 százalékkal kerültek feljebb az albérletárak júniushoz képest. Éves összevetésben országosan 5 százalékos, Budapesten pedig 5,5 százalékos albérlet-áremelkedés történt, ami továbbra is jóval visszafogottabb tempót mutat a korábbi évek 10-11 százalékos drágulási üteméhez képest.

„Az, hogy júniushoz képest júliusban emelkedtek a lakbérek, szinte borítékolható volt, hiszen hagyományosan ekkor kezdődik az albérletpiac legerősebb időszaka. Az viszont már sokat elárul a piac jelenlegi helyzetéről, hogy 2020 óta csak 2025 júliusában volt a mostaninál kisebb a havi drágulás, akkor országosan 1,4 százalékos emelkedést mért a lakbérindex. Ráadásul a mostani áremelkedés sem bizonyult tartósnak” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint ebben a visszafogott kereslet és az időszakosan enyhén bővülő kínálat meghatározó szerepet játszik. Budapesten július elején 260 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, amely a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésének időszakára 266,5 ezer forintra emelkedett. Augusztus elejére azonban ismét 260 ezer forintra tért vissza. Az egyetemvárosokban sem következett be látványos áttörés.

Bővült a választék, de tavaly még több albérlet volt

A kínálati oldalon az elmúlt hetekben már határozottabb élénkülés látható. Június vége és augusztus eleje között országosan több mint 4 százalékkal nőtt a kiadó lakóingatlanok száma. Budapesten 5,4 százalékos, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig közel 3 százalékos bővülés történt. A választék ugyanakkor még így is szűkebb az egy évvel korábbinál: országosan közel 9 százalékos, Budapesten mintegy 6 százalékos, a megyeszékhelyeken pedig 16 százalékos az éves elmaradás.

A nagy kínálattal rendelkező fővárosi kerületek többségében az elmúlt hetekben nőtt a választék. A XIII. kerületben 16, a IX.-ben 14, a VII.-ben 11, a VIII. és XI. kerületben pedig 7-7 százalék körüli bővülés történt július végéhez képest. Az egyetemvárosok közül Debrecenben 13, Miskolcon 10, Pécsen 7 százalékkal nőtt a kínálat, Szegeden pedig több mint harmadával bővült a választék. Győrben lényegében nem változott a kiadó lakások száma.

Budapesten újra 260 ezer forint az átlag

Az ingatlan.com augusztus eleji adatai szerint Budapesten 260 ezer forint volt a kiadó lakások átlagos bérleti díja a kínálati piacon. Az egyetemeknek helyet adó vagy azokhoz közeli budapesti városrészek közül a VIII. kerületben 240 ezer, a IX.-ben 250 ezer, a XI.-ben 280 ezer, a XIII.-ban pedig 270 ezer forint volt a mediánérték. A legolcsóbb kerületek közé sorolható továbbra is a XVIII. kerület, a maga 200 ezer forintos árszintjével. Vagy a XIX., XX. és XXI. kerület, utóbbiakban egyaránt 210 ezer forint körül alakult a bérleti díjak mediánja.

Az egyetemvárosok közül Debrecenben 220 ezer, Szegeden 210 ezer, Győrben és Székesfehérváron 200-200 ezer, Pécsen 180 ezer forint volt az átlagos bérleti díj augusztus elején. Miskolcon 130 ezer, Dunaújvárosban pedig 120 ezer forintos középértéket mutattak az adatok.



Hosszú távon a hozamokra érdemes lesz figyelni

Balogh László szerint hosszabb távon a lakáskiadás befektetési vonzerejét a bérleti díjak mellett a más eszközökkel elérhető hozamok alakulása is befolyásolhatja. „Ha Magyarország közeledne az euró bevezetéséhez, és ezzel párhuzamosan tartósan alacsonyabbá válnának az állampapírpiacon elérhető hozamok, az ismét javíthatná a lakáskiadás relatív vonzerejét a befektetők szemében. Ez azonban egyelőre csak hosszabb távú lehetőség, amelynek megvalósulása számos gazdasági és piaci feltételtől függ. Ráadásul az ingatlan-áremelkedés lassulása, illetve a lakáskiadás jelenleg csökkenő hozamszintje miatt az ingatlan, mint befektetés egyelőre folyamatosan veszít a népszerűségéből. Ezért szűkül tavaly óta a kiadó lakások kínálata is.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS