2026. júliusban országos átlagban 1,6 százalékkal, Budapesten 1,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak júniushoz képest; éves összevetésben 5–5,5 százalékos volt a drágulás a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint.
Bár a nyári albérletpiaci főszezon kezdetével ismét emelkedésnek indultak a bérleti díjak, a havi drágulás ugyanakkor a korábbi években látottakhoz képest szerénynek mondható. A ponthatárok kihirdetését követően már meg is torpant az áremelkedés a KSH–ingatlan.com júliusi lakbérindexe szerint.
A havi lakbéremelkedés mértéke júliusban országosan 1,6 százalék volt, míg a fővárosban 1,7 százalékkal kerültek feljebb az albérletárak júniushoz képest. Éves összevetésben országosan 5 százalékos, Budapesten pedig 5,5 százalékos albérlet-áremelkedés történt, ami továbbra is jóval visszafogottabb tempót mutat a korábbi évek 10-11 százalékos drágulási üteméhez képest.
„Az, hogy júniushoz képest júliusban emelkedtek a lakbérek, szinte borítékolható volt, hiszen hagyományosan ekkor kezdődik az albérletpiac legerősebb időszaka. Az viszont már sokat elárul a piac jelenlegi helyzetéről, hogy 2020 óta csak 2025 júliusában volt a mostaninál kisebb a havi drágulás, akkor országosan 1,4 százalékos emelkedést mért a lakbérindex. Ráadásul a mostani áremelkedés sem bizonyult tartósnak” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint ebben a visszafogott kereslet és az időszakosan enyhén bővülő kínálat meghatározó szerepet játszik. Budapesten július elején 260 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, amely a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésének időszakára 266,5 ezer forintra emelkedett. Augusztus elejére azonban ismét 260 ezer forintra tért vissza. Az egyetemvárosokban sem következett be látványos áttörés.
Bővült a választék, de tavaly még több albérlet volt
A kínálati oldalon az elmúlt hetekben már határozottabb élénkülés látható. Június vége és augusztus eleje között országosan több mint 4 százalékkal nőtt a kiadó lakóingatlanok száma. Budapesten 5,4 százalékos, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig közel 3 százalékos bővülés történt. A választék ugyanakkor még így is szűkebb az egy évvel korábbinál: országosan közel 9 százalékos, Budapesten mintegy 6 százalékos, a megyeszékhelyeken pedig 16 százalékos az éves elmaradás.
A nagy kínálattal rendelkező fővárosi kerületek többségében az elmúlt hetekben nőtt a választék. A XIII. kerületben 16, a IX.-ben 14, a VII.-ben 11, a VIII. és XI. kerületben pedig 7-7 százalék körüli bővülés történt július végéhez képest. Az egyetemvárosok közül Debrecenben 13, Miskolcon 10, Pécsen 7 százalékkal nőtt a kínálat, Szegeden pedig több mint harmadával bővült a választék. Győrben lényegében nem változott a kiadó lakások száma.
Budapesten újra 260 ezer forint az átlag
Az ingatlan.com augusztus eleji adatai szerint Budapesten 260 ezer forint volt a kiadó lakások átlagos bérleti díja a kínálati piacon. Az egyetemeknek helyet adó vagy azokhoz közeli budapesti városrészek közül a VIII. kerületben 240 ezer, a IX.-ben 250 ezer, a XI.-ben 280 ezer, a XIII.-ban pedig 270 ezer forint volt a mediánérték. A legolcsóbb kerületek közé sorolható továbbra is a XVIII. kerület, a maga 200 ezer forintos árszintjével. Vagy a XIX., XX. és XXI. kerület, utóbbiakban egyaránt 210 ezer forint körül alakult a bérleti díjak mediánja.
Az egyetemvárosok közül Debrecenben 220 ezer, Szegeden 210 ezer, Győrben és Székesfehérváron 200-200 ezer, Pécsen 180 ezer forint volt az átlagos bérleti díj augusztus elején. Miskolcon 130 ezer, Dunaújvárosban pedig 120 ezer forintos középértéket mutattak az adatok.
Hosszú távon a hozamokra érdemes lesz figyelni
Balogh László szerint hosszabb távon a lakáskiadás befektetési vonzerejét a bérleti díjak mellett a más eszközökkel elérhető hozamok alakulása is befolyásolhatja. „Ha Magyarország közeledne az euró bevezetéséhez, és ezzel párhuzamosan tartósan alacsonyabbá válnának az állampapírpiacon elérhető hozamok, az ismét javíthatná a lakáskiadás relatív vonzerejét a befektetők szemében. Ez azonban egyelőre csak hosszabb távú lehetőség, amelynek megvalósulása számos gazdasági és piaci feltételtől függ. Ráadásul az ingatlan-áremelkedés lassulása, illetve a lakáskiadás jelenleg csökkenő hozamszintje miatt az ingatlan, mint befektetés egyelőre folyamatosan veszít a népszerűségéből. Ezért szűkül tavaly óta a kiadó lakások kínálata is.”
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.