A Velencei-tó öt vizsgált településén közel 7 százalékkal csökkent az eladó lakó- és üdülőingatlanok iránti kereslet 2026-ban az előző év azonos időszakához képest az ingatlan.com adatai szerint. A nyaralók iránti érdeklődés több mint 26 százalékkal esett vissza, miközben a házak kereslete lényegében stagnált.
A Velencei-tó vízszintjével és ökológiai állapotával kapcsolatos bizonytalanság egyelőre nem okozott általános áresést a környék ingatlanpiacán, a kereslet szerkezete azonban jelentősen megváltozott az ingatlan.com friss elemzése szerint. A tó környéke egyre kevésbé nyaralóövezetként, sokkal inkább Budapest és Székesfehérvár agglomerációs térségeinek találkozási pontjaként működik.
„A Velencei-tó ingatlanpiacának átalakulása leginkább abból látható, hogy miközben az eladó nyaralók iránti kereslet jelentősen visszaesett, a házak és lakások iránti érdeklődések viszont összességében ezt ellensúlyozni tudták. A tó közelsége továbbra is érték, de egyre több vevő nem néhány hetes üdülésre és hétvégi pihenésre, hanem életvitelszerű használatra keres itt ingatlant. A keresletet az is támogatja, hogy a környék ingatlanárai még mindig kedvezőbb alternatívát kínálnak Budapesthez és Székesfehérvárhoz képest” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Háttérbe kerültek a nyaralók
Az ingatlan.com adatai szerint Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Pákozdon, Sukorón és Velencén 14,7 ezer telefonos érdeklődést regisztráltak 2026-ban, szemben az egy évvel korábbi 15,8 ezerrel. Ez közel 7 százalékos visszaesést jelent, de az egyes ingatlantípusok között jelentős különbségek alakultak ki. Az eladásra kínált házak iránti 10,5 ezer telefonos érdeklődés lényegében változatlan maradt. Az eladó lakások iránti 2000 telefonos érdeklődést lefedő kereslet 1 százalékkal még növekedni is tudott tavalyhoz képest.
A nyaralók iránti telefonos érdeklődések száma viszont 3400-ról 2500-ra csökkent, ami 26 százalékos visszaesésnek felel meg. A települések közötti különbségek ennél is nagyobbak. Pákozdon az összkereslet lefeleződött, Velencén pedig több mint 11 százalékos volt a visszaesés. Gárdonyban ezzel szemben 3 százalékkal nőtt a teljes kereslet, főként az eladó házak iránti érdeklődéseknek köszönhetően. Sukorón 20 százalékkal bővült a telefonos érdeklődések száma, itt is elsősorban a tó vízállásától függetlenül gyönyörű panorámával rendelkező eladó házak fűtik a keresletet. Az ingatlan.com szakértője szerint a nyaralók háttérbe szorulása úgy is tetten érhető, hogy amíg 2021-ben még az összes velencei-tavi érdeklődés 21 százaléka vonatkozott nyaralókra, addig 2026-ra ez az arány 17 százalék alá csökkent.
Milyen ingatlanárak jellemzik a Velencei-tó környékét?
A kínálat szintén átalakult. Az öt vizsgált településen 2021 júliusában összesen 662 eladó ház, lakás és nyaraló szerepelt a kínálatban. Ez a szám 2025 júliusára 954-re nőtt, 2026 márciusára 773-ra, júliusra pedig 764-re csökkent.
A teljes kínálat tehát egy év alatt közel 20 százalékkal szűkült, de még mindig több mint 15 százalékkal meghaladja a 2021 nyarán mért szintet. A kínálat csökkenéséből önmagában nem állapítható meg, hogy több ingatlan kelt-e el: az is lehetséges, hogy a tulajdonosok egy része a gyengébb kereslet miatt levette ingatlanát a piacról vagy elhalasztotta az értékesítést. Különösen erőteljes volt a változás a nyaralóknál. Az eladó üdülőingatlanok száma 2025 júliusa és 2026 júliusa között 170-ről 112-re, vagyis 34,1 százalékkal csökkent.
Az árakban közben nem következett be általános visszaesés. A házak medián négyzetméterára a vizsgált településeken a 2021 júliusi 534 ezer forintról 2025 júliusára 817 ezer, 2026 júliusára pedig 905 ezer forintra emelkedett. Ez öt év alatt közel 70 százalékos drágulásnak felel meg. A nyaralók medián négyzetméterára 2021 júliusában 586 ezer, 2025 júliusában 870 ezer, 2026 márciusában 881 ezer, júliusban pedig 899 ezer forint volt. A lakások ennél is drágábbak: 2026 júliusában közel 1,1 millió forintos medián négyzetméteráron szerepeltek a kínálatban.
A sukorói lakóingatlanok iránti erőteljesebb keresletben szerepet játszik, hogy a település négyzetméterárainak a középértéke 833 ezer forint, míg Gárdonyban és Velencén jóval magasabb, előbbi településen 935 ezer, utóbbin 988 ezer forint ugyanez az érték – mondta el Balogh László.
A szakember hozzátette: a Velencei-tó környékén található házak és nyaralók árszintje az utóbbi években látott drágulás ellenére továbbra is elmarad a mintegy 1,4 millió forintos budapesti és a 950–960 ezer forintos székesfehérvári medián négyzetméteráraktól. Ez az árelőny pedig megtarthatja a térség vonzerejét azok körében, akik Budapest vagy Székesfehérvár elérhető közelségében keresnek állandó lakóhelyet. Ha pedig a tó helyzetének javítását célzó intézkedések sikeresek lesznek, akkor az extra támaszt adhat a piacnak.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.