A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.
A választásokat követő héten a korábbi trendeknek megfelelően összességében csökkent az eladó lakásokra és házakra érkező külföldi telefonos érdeklődések száma, viszont több országból is látványosan megélénkült a kereslet az ingatlan.com elemzése szerint.
Svájc és az Egyesült Államok emelkedik ki a mezőnyből
„2026-ban hetente 3-4 ezer külföldről érkező telefonos érdeklődést mértünk az ingatlan.com-on meghirdetett eladó lakások és házak iránt, de a választások után bizonyos országokból érezhetően felélénkült a kereslet. Ez annak a fényében érdekes, hogy a külföldiek érdeklődése éves összevetésben alapvetően csökkenő tendenciát mutat” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, hogy az érdeklődések közül nem lehet pontosan elkülöníteni a külföldi befektetési célú vásárlókét, valamint a hazaköltözés fontolgató magyarokét, de utóbbiak pártállástól függetlenül minden kormány számára kiemelten fontosak. A külföldről hazaköltöző magyarok ugyanis hozzájárulhatnak a munkaerőhiány kezeléséhez, hazai jelenlétük pedig erősítheti a gazdasági növekedést is.
„A választások utáni héten különösen Svájcból érkező lakáspiaci kereslet havi összevetésben több mint 25 százalékkal nőtt, éves szinten több mint 43 százalékos javulásnak felel meg. Emellett az Egyesült Államokból érkező érdeklődéseknél az előző héthez képest 37 százalékos bővülést történt, éves összevetésben pedig másfélszeresére nőtt a kereslet. Spanyolország és Izrael szintén látványos bővülést mutatott havi szinten. A kisebb keresleti volumennel rendelkező országok közül Görögországból, Ciprusról és Finnországból indult be intenzívebb érdeklődés a választásokat követő héten a magyarországi eladó lakások iránt” – sorolta Balogh László. Továbbra is Ausztriából, Németországból és az Egyesült Királyságból érkeznek a legnagyobb számban telefonos érdeklődések a hazai lakások és házak iránt, mivel a külföldről érkező érdeklődések majdnem 50 százaléka ezekhez az országokhoz köthető. A választások utáni héten viszont közülük is kiemelkedik az Egyesült Királyság, ahonnan havi összevetésben 17 százalékkal ugrottak meg az érdeklődések, viszont 7 százalékkal elmaradnak az egy évvel ezelőtti keresleti szinttől.
Hol és mennyiért keresnek lakást a külföldről érdeklődők?
A területi bontás szerint a főváros volt a kereslet fókuszában: az érdeklődések 30 százaléka budapesti lakóingatlanokra irányult. A legnépszerűbb városrészek között volt a II., a XIII. és a VI. kerület, amelyek 9 százalékát adták az összeg érdeklődésnek. A keresettebb kerületek közé sorolható még a III., a XI, a XII. kerület is.
Emellett a debreceni, siófoki, soproni, szegedi, győri, pécsi, miskolci és kecskeméti lakóingatlanok is népszerűek voltak a külföldről jövő érdeklődéseket nézve. Balogh László ez arra utal, hogy Budapesten belül a slágerkerületek, a fővároson kívül pedig a határmenti nagyvárosok mellett az egyetemvárosok és az ipari központok iránti érdeklődés mondható kiemelkedőnek.
A részletes adatokból az is látszik, hogy a külföldiek nem luxuskategóriában keresnek ingatlant. A Svájcból és USA-ból érdeklődők körében együtt nézve a 41–80 millió forintos ársáv volt a legnépszerűbb, ezen belül az amerikai keresések különösen erősen koncentrálódtak ebbe a kategóriába. A Svájcból jövő érdeklődések ezzel szemben valamivel szélesebb sávban, a 40–120 millió forintért eladó lakóingatlanokra koncentrálódott. Az ingatlan.com által mért összes külföldi telefonos érdeklődés közel háromnegyede 80 millió forintnál olcsóbb lakásokra és házakra érkezett.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.