A KSH–ingatlan.com lakbérindex adatai szerint júniusban országosan 0,9 százalékkal, Budapesten pedig 1,1 százalékkal emelkedtek a lakbérek májushoz képest. Az idei volt a legkisebb júniusi havi lakbéremelkedés a 2020-as járványidőszak óta.
Az idei enyhébb növekedés azért érdekes, mert júniusban rendszerint tempósabb albérletár-emelkedéssel fordul rá a piac az egyetemisták és főiskolások által dominált július-augusztusi főszezonra – hangsúlyozza az ingatlan.com közleménye. A kiadó lakások kínálata viszont egy hónap alatt közel 2,6 százalékkal csökkent, ami annak is köszönhető, hogy a bérleti díjak hónapok óta tartó stagnálása a korábbinál kedvezőbb helyzetbe hozza a bérlőket.
Júniusban visszafogott drágulás következett be az albérletpiacon a KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai szerint. Országosan 0,9, ezen belül Budapesten 1,1 százalékkal növekedtek a lakbérek havi összevetésben. Az egy évvel korábbihoz képest országos szinten 5,2, a fővárosban pedig 4,7 százalékos volt az emelkedést. A reállakbérek az előző év azonos időszakinál országosan 3,4, Budapesten 2,9 százalékkal, a 2021. évi bázisidőszakinál pedig egyaránt 17 százalékkal voltak magasabbak. „A júniusi emelkedés önmagában nem meglepő, hiszen a felsőoktatási felvételi időszak közeledtével hagyományosan élénkül az albérletpiac. Ugyanakkor az idei növekedés a 2020-as járványidőszak óta a legvisszafogottabb júniusi drágulás, ami jól mutatja, hogy az év eleje óta folyamatosan lassul a lakbérek emelkedésének üteme” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Szűkül a kínálat
A mérsékeltebb lakbéremelkedés mellett egy másik fontos tényező is jelentősen befolyásolja a piacot. Június eleje és július eleje között a kiadó lakáshirdetések száma országosan közel 2,6 százalékkal csökkent. Budapesten 3,4 százalékkal szűkült a kínálat, miközben a legnagyobb vidéki városokban 0,9, a kisebbekben pedig 0,5 százalékkal lett kisebb a választék. A korábbi években viszont már májustól kezdve érezhető volt a kiadó lakások számának erőteljes növekedése, ami jellemzően augusztus-szeptemberben érte el a kínálati csúcspontot. Jelenleg még így is több mint 15 ezer kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők.
Balogh László értékelése szerint a kínálat szűkülése részben azzal magyarázható, hogy a lakbérek középtávon egyre kisebb mértékben emelkednek, így a lakáskiadás már nem kínál akkora hozamot a befektetőknek, mint korábban. Eközben a mérséklődő drágulás vagy az albérletárak csökkenése a bérlők számára kedvezőbb feltételeket teremt, aminek köszönhetően a kereslet felszívja a kínálatot a piacról. A mérséklődő választék a következő felsőoktatási tanévre készülő diákoknak kihívást jelenthet, mivel így a megfelelő ingatlan kiválasztására várhatóan kevesebb idejük lesz, a legkedvezőbb ár-érték aránnyal rendelkező kiadó lakások ugyanis nagyon hamar gazdára találhatnak.
Milyen albérletárak várják a diákokat?
A legnagyobb piacot lefedő fővárosban a kiadó lakóingatlanok havi bérleti díjának középértéke a tavaly júliusi 270 ezer forintról 260 ezer forintra csökkent. Érdekes, de nem meglepő, hogy a legolcsóbb és legdrágább kerületek közötti árolló jelentősen szűkült. A legtöbbet Budapesten a II. és V. kerületben kell fizetni havonta 350 ezer forintot, miközben 200 ezer forint alatti átlagos értékkel egyetlen fővárosi kerület sem rendelkezik. A legolcsóbb budapesti városrészek közé a XIX. kerület tartozik 210 ezer forintos medián bérleti díjjal, de a XV., a XVIII. és a XX. kerületben is 220 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.
A legnagyobb és legfelkapottabb egyetemvárosokban 200 ezer forint környékén húzódik meg a bérlők lélektani határa: Debrecenben 220 ezer forint a bérleti díjak középértéke, Szegeden, Győrben és Veszprémben pedig havonta kereken 200 ezer forintot kell fizetni átlagosan a kiadó lakást kereső bérlőknek. A legolcsóbb megyeszékhely Békéscsaba 115 ezer forintos mediánnal, Szekszárdon 125 ezer forint a bérleti díjak középértéke. Nagy egyetemvárosként pedig Miskolc a dobogós a legolcsóbb megyeszékhelyek listáján, itt 130 ezer forintot kell fizetni átlagosan egy kiadó lakásért.
A piac egyensúlya lesz a következő évek kulcskérdése
Az ingatlan.com szakembere szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy sikerül-e fenntartani a bérlakáspiac egyensúlyát. A bérbeadásból származó bruttó hozamok ugyanis 3,5–4 százalékra csökkentek a nagyvárosokban és az ingatlanok értéknövekedése is jelentősen lassult. Ezek együtt már jóval kevésbé vonzó opciót jelentenek a befektetők számára, aminek következtében folyamatosan lassul a kiadó lakások utánpótlása a piacon. A kínálat szűkülése pedig középtávon a bérlőket is érzékenyen érintheti, mivel később bérleti díj emelkedést generálhat” – sorolta Balogh László az albérletpiac kihívásait.
A fenntartható albérletpiaci egyensúly érdekében egyszerre van szükség megfelelő kínálatra és kiszámítható bérleti díjakra a bérlők számára, ugyanakkor előre kalkulálható megtérülésre a lakásukat kiadó tulajdonosoknak. Ebben érdemi segítséget jelenthet egy olyan, jól felépített kormányzati bérlakásprogram, amely mindkét oldal érdekeit figyelembe veszi.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.