Így szállítottunk 2017-ben: a legfontosabb adatok

2018. 12. 13., 10:25

A szállítással és raktározással foglalkozó cégek a teljes nemzetgazdaság hozzáadott értékének 6,3 százalékát realizálták 2017-ben, ami 2038 milliárd forintot jelent – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A KSH „Helyzetkép a szállítási ágazatról, 2017” című friss kiadványának legfontosabb megállapításai:

  • 2017. december 31-én a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágon belül a szállítási ágazatokban 36,0 ezer, a postai, futárpostai tevékenység ágazatban további 1,8 ezer regisztrált vállalkozást tartott nyilván a KSH. A vállalkozások kétharmada 1–4 főt foglalkoztató mikrovállalkozás volt.
  • A szervezetek az elmúlt évben az előzetes adatok szerint 2038 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket realizáltak, amely a teljes nemzetgazdaság hozzáadott értékének 6,3 százalékát tette ki.
  • 2017-ben a nemzetgazdasági ág beruházási volumene 42 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A beruházások értéke folyó áron 304 milliárd forinttal, 994 milliárd forintra nőtt.
  • Az előzetes adatok szerint a nemzetgazdasági ágban a szolgáltatási tevékenységek igen széles skáláját végző, 4 fő feletti vállalkozások 2017. évi értékesítésének nettó árbevétele folyó áron 6,8 százalékkal múlta felül az előző évit, és megközelítette az 5000 milliárd forintot.
  • A szállítás, raktározás ág gazdasági szervezeteinél 195 ezer főt alkalmaztak teljes munkaidőben, ez a nemzetgazdaság alkalmazottainak 7,1 százaléka. Közülük 96 százalék a 4 fő feletti vállalkozásoknál dolgozott.
  • A szállítási szolgáltatások 828 milliárd forinttal járultak hozzá a nemzetközi fizetési mérleg, ezen belül a szolgáltatás-külkereskedelem 2017. évi pozitív egyenlegéhez.
  • Az év végére a közúti gépjárművek állománya (4,2 millió gépjármű) 4,7 százalékkal nőtt 2016 végéhez képest. Az állomány átlagos kora 14,0 év, 2016-hoz képest 0,2 évvel öregebb. Az átlagos kor az elmúlt években a válság előtti utolsó évben, 2007-ben volt a legalacsonyabb (10,4 év).
  • A különböző áruszállítási módozatokban együttesen 2017-ben 288 millió tonna árut mozgattak meg, 0,8 százalékkal többet, mint 2016-ban. A 2017. évi 60,5 milliárd árutonna-kilométerben mért teljesítmény 2,1 milliárddal (3,6 százalékkal) nőtt az előző évhez képest, a 2014. évit pedig 9,4 százalékkal haladta meg.
  • A különböző szállítási módozatok közül továbbra is a közúti áruszállítás részesedése a legnagyobb, az összes szállítási teljesítmény kétharmada. A vasúti áruszállítás árutonnában mért teljesítménye 2017-ben 6,7, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 7,8 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A belvízi forgalom volumene 2,3, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt. A csővezetéken szállított áruk össztömege 38 millió tonna volt, 28 százalékkal több a 2016. évinél.
  • 2017-ben a helyi közösségi személyszállítást 2,2 milliárd alkalommal vették igénybe, ami 1,1 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban. Az utaskilométerben kifejezett teljesítmény (8,2 milliárd utaskilométer) 0,2 százalékkal csökkent.
  • A helyközi közösségi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 2017-ben 5,9 százalékkal, 29 milliárdra, ezen belül a légi személyszállítás 19 százalékkal, 7,2 milliárdra, az autóbuszos személyszállítás 3,2 százalékkal, 13,7 milliárdra, a vasúti személyszállítás 0,2 százalékkal, 7,7 milliárdra nőtt. A belvízi személyszállítás teljesítménye 9,7 millió utaskilométer volt. A közúton történő helyközi közösségi közlekedést igénybe vevő utasok száma 2016-hoz képest 1,4 százalékkal, 491 millióra mérséklődött.
  • 2017-ben a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 0,8 százalékkal csökkent, míg a halálos közúti balesetek száma 1,8 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Közúti balesetekben 2017-ben 3,0 százalékkal többen haltak meg, mint 2016-ban.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS