Így fékezett a magyar gazdaság 2023 elején

2023. 06. 01., 10:41

A statisztikai hivatal közzétette az I. negyedévi részletes GDP-adatokat.

  • A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2023 I. negyedévében a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
  • A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 1,1 százalékkal, míg az előző negyedévhez mérten 0,3 százalékkal visszaesett.

Termelési oldal

Az ipar teljesítménye 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az ipari teljesítmény szűküléséhez jelentősen hozzájárult az energiaipar visszaesése. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a vegyi anyag és vegyi termék gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 8,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 20,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1 százalékkal nőtt. A legerőteljesebb növekedés a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt (16,9 százalék). A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,6, az oktatásé 3,4, az információ, kommunikációé 2,2 százalékkal emelkedett. Az ingatlanügyletek hozzáadott értékének volumene 1,2, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 1,1, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 0,8 százalékkal nőtt. Csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás teljesítménye 0,2, a közigazgatásé 1,2, a szállítás, raktározásé 4,9, a kereskedelemé 6,1 százalékkal.

A bruttó hazai termék 2023. I. negyedévi, 0,9 százalékos csökkenéséhez az ipar 0,9, az építőipar 0,3, a termékadók egyenlege pedig 1,0 százalékponttal járult hozzá. A csökkenést 0,5 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság, valamint 0,7 százalékponttal a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatásokon belül leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás (0,8 százalékponttal) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (0,2 százalékponttal) mérsékelték a GDP csökkenését.

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,9 százalékkal visszaesett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a nem tartós termékek esetében 9,0, a szolgáltatások esetében 2,3 százalékkal csökkent, míg a féltartós és tartós termékek körében 0,7 és 3,2 százalékkal bővült.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,7 százalékkal emelkedett, míg a közösségi fogyasztásé 4,6 százalékkal alacsonyabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal mérséklődött.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,8 százalékkal csökkent.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 6,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén bővülés figyelhető meg, míg a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás 8,1 százalékkal esett az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 4,9 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 475 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (6,6 százalékkal) bővült, mint az importé (1,9 százalék). A külkereskedelem 85 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 7,0, míg a behozatal 1,7 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 3,9, importja 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2023. I. negyedévi, 0,9 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 2,1, a bruttó felhalmozás pedig 3,3 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,4 százalékponttal mérsékelte a gazdasági teljesítmény visszaesését.

Negyedév/negyedév

2023 I. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent.

A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 70,6, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt, az iparé 3,9 százalékkal, az építőiparé 7,5 százalékkal mérséklődött.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 2,1 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 százalékkal emelkedett, míg a közösségi fogyasztásé 0,2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,4 százalékkal emelkedett. A külkereskedelemben az export volumene 1,3 százalékkal nőtt, az importé 0,4 százalékkal mérséklődött.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS