Hogyan hat a lakossági energiaár számítása a teljes fogyasztói árindexre?

A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energia kiadások mérésére. Míg a többi reprezentáns esetében (986 termék és szolgáltatás) az árindex az előző (vagy az azt megelőző) év fogyasztási súlyával kerül a fogyasztói kosárba, s így számítják az átlagos árindexet, erre az energiatermékek egy részénél (a földgáz és az elektromos energia áraknál) a KSH szerint nem volt mód.

A megadott számítási elv ugyanis (ténylegesen az adott hónapban kifizetett összeg) részben árindex változást, részben azonban mennyiségi változást tartalmaz (erre a KSH több korábbi vezetője, kutatója is felhívta már a figyelmet). Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztott mennyiség csökkenése a drágább (a rezsicsökkentés szerinti kedvezményes mennyiség feletti) terméket érinti, akkor az egyben az árindexet is csökkenteni fogja (az ilyen torzítás elkerülése érdekében számol a KSH a többi termék esetében 1 naptári évig állandó súllyal).

A számítás következménye, hogy a valóságban változatlan árú lakossági elektromos energia és földgáz termékek esetében a KSH árcsökkenést mutat ki.

Az elektromos energia és a vezetékes gáz árának változása a KSH adatai alapján

(2022. január = 100)

(Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás)

A KSH adatai alapján 2022. novemberhez képest az elektromos energia ára 3,5 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 36 százalékkal csökkent 2023 novemberére. Mindez jól mutatja, hogy ez a számítási mód erős torzítást jelent az árindex számításban.

Ugyanakkor nem lehetetlen a KSH adatok alapján egy másik, a többi termékhez hasonló árindex számítást elvégezni. Ehhez csak azt az arányt kellene tudni, hogy 2021-ben mennyi volt a kormányrendelet szerinti, a rezsicsökkentett mennyiséget meghaladó (túl) fogyasztás súlya az egyes energia termékek esetében. Ehhez támpontot kapunk a KSH 2022. szeptemberi adatából.

Mivel az árak adottak (elektromos energia: 35,293, illetve 70,104 Ft/kWh, vezetékes gáz: 102, illetve 747 Ft/m³) és a súlyozott átlagár is adott (128,9 százalék az elektromos áramra, illetve 221 százalék a vezetékes gázra), így a súlyok kiszámíthatók. Eszerint a túlfogyasztás az elektromos energia esetében 29,5 százalék, a vezetékes gáz esetében 19,1 százalék volt.

Ha a valósághoz közelebb álló feltételezéssel élünk (a rezsicsökkentett energia és a túlfogyasztás árai nem változtak a vizsgált időszakban), akkor a 2022. szeptemberi adatok megfelelnek a 2022. október-decemberi adatoknak is (mivel a súlyok rögzítettek). Eszerint a szeptemberi teljes fogyasztói árindexet a rezsicsökkentés csökkentése 3,8 százalék-kal emelte meg, s ez kitartott az év végéig is. 2023. január-augusztus között már 4,1 százalék a többlet inflációs hatás (a nagyobb súly miatt), amely szeptembertől 0 lett.

Összességében a hó/előző év azonos hó fogyasztói indexet a KSH módszere 2022 decemberétől térítette el jelentősen a GKI által számított (valós) indextől (akkor 0,4 százalékponttal), majd folyamatosan tágult a rés (szinte csak a vezetékes gáz miatt) 2023. júniusig (akkor már csaknem 1,4 százalékpont volt az eltérés). Szeptembertől az eltérés 0,6 százalékpont a havi indexekben.

Ez azt is jelenti, hogy novembertől lett egyszámjegyű a teljes fogyasztói árindex, illetve a novemberi index érték 7,9 százalék helyett 8,5 százalék. Ezzel az éves fogyasztói árindex KSH által számított értéke közel 1 százalékponttal lenne magasabb.

A KSH reagálása

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által 2023. december 19-én megjelentetett, Hogyan hat a lakossági energiaár-számítás a teljes fogyasztói árindexre? című írásra hivatkozva, a Központi Statisztikai Hivatal az alábbiakat tartja fontosnak megjegyezni.

A KSH munkatársai a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló szabályozás 2022 nyarán történt módosítását [259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet] követően dolgozták ki a háztartási energia árindexének mérésére szolgáló, a rendeletmódosítás következtében szükségessé vált új módszertant. Ez a módszer bizonyítottan teljes mértékben megfelel az európai sztenderdeknek és szakmai elvárásoknak, és a KSH a módszert transzparens módon haladéktalanul elérhetővé tette a szakmai szervezetek és a nyilvánosság számára. A KSH a tárgyban az elmúlt hetekben folytatott párbeszéd során további közlemények nyilvánosságra hozatala révén segítette a téma alaposabb megértését.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által publikált írás ezen információk korlátozott mértékű ismeretéről tesz tanúbizonyságot, és több tárgyi tévedést tartalmaz, amelyek közül az alábbiakat tartjuk lényegesnek kiemelni.

A vezetékes gáz és az elektromos áram a többi reprezentánshoz hasonlóan a legutolsó elérhető 7 negyedév fogyasztási adatai alapján meghatározott súllyal kerül figyelembevételre a fogyasztói árindexben, amely súly a naptári év során állandó marad (2023-ban a vezetékes gáz súlya 2,24%, az elektromos áramé 1,56%).

A vezetékes gáz és az elektromos áram fogyasztói árindexének számítása során a KSH számol a fogyasztásváltozással, hiszen ez az állami árszabályozás közvetlen következménye. A KSH – a cikkben foglaltaktól eltérően – azt számítja ki, hogy a fogyasztó átlagosan mennyit fizet egy köbméter gázért vagy egy kilowattóra elektromos energiáért. Ez a megközelítés analógiát mutat azzal, amikor egy kilogramm csirkemell vagy egy liter tej árát számoljuk ki. Amennyiben az írásban foglalt megközelítést alkalmaznánk, úgy jóval pontatlanabb mutatót kapnánk, amely nem ragadja meg jól, hogy a lakosságnak átlagosan mennyit kell fizetnie egy egységnyi energiáért.

Végül érdemes kitérni a KSH által alkalmazott módszertan „innovatív” minősítésére is, amelynek célja a Hivatal hitelességének csorbítása. Itt szükséges megjegyezni, hogy a KSH az idei évben esett át az Eurostat független és objektív külföldi szakértőinek auditján (Peer Review Report), amelynek eredményei a nyilvánosság számára is elérhetők. A jelentés többek között megállapítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal megbízható és köztiszteletben álló független intézménynek számít, továbbá az általa előállított statisztikákat objektívnek, magas színvonalúnak, megbízhatónak és időszerűnek, a KSH-t pedig a problémamegoldásra érzékenynek és a szakmai vitákra nyitottnak tartják.