Hogy jött össze a 18 százalékos GDP-növekedés?

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2021 II. negyedévében 17,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva; a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva 2,7, az előző év azonos időszakához képest 17,7 százalékkal emelkedett.

Termelési oldal

Az ipar teljesítménye 36,9, ezen belül a feldolgozóiparé 39,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,4, a mezőgazdaságé 1,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

 szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,4 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (71,5 százalék), illetve az egészségügyi, szociális ellátás (23,2 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 17,1, a kereskedelemé 16,9, az információ, kommunikációé 16,7 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 16,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,7 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 1,9, az oktatásé 8,8 százalékkal emelkedett.

A bruttó hazai termék 2021. II. negyedévi, 17,9 százalékos növekedéséhez az ipar 7,3, a szolgáltatások 7,0, az építőipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a leginkább (2,2 százalékponttal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t.

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 9,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 10,6 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 12,2 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében emelkedett, a szolgáltatásoké 19,9, a tartós termékeké 19,4, a féltartósaké 13,2, a nem tartósaké 4,3 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5 százalékkal nagyobb lett, a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal mérséklődött. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,1 százalékkal emelkedett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 8,1 százalékkal magasabb lett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene kismértékben, a gép- és berendezés-beruházásoké nagymértékben nőtt. A beruházásokon belül a legnagyobb bővülés az építőiparban és a  szolgáltatási ágakban történt, a kereskedelem, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a művészet, egyéb szolgáltatás esetében jelentős volt a növekedés.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19,7 százalékkal nőtt.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az II. negyedévben összességében 11,3 százalékkal magasabb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – aktívum keletkezett, 298 milliárd forint értékben. Az export volumene (33,0 százalék) erőteljesebben bővült, mint az importé (23,4 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 35,9, a behozatal 28,6 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 20,3 százalékkal nőtt, importja 3,4 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2021. II. negyedévi, 17,9 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 6,0, a bruttó felhalmozás 5,4 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 6,5 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt. (KSH)