Hatalmasat zuhant a fogyasztói bizalom a koronavírus miatt

2020. 07. 24., 10:45

A Covid-19 pandémia hatására 2019 utolsó negyedévéhez képest globálisan 14 pontot zuhant a fogyasztók bizalma világszerte: 107-ről 92-re esett vissza; Európában 74 ponton állt 2020 második negyedévében. A magyar mutató 11 pontos eséssel 66 pontra süllyedt. A kontinensen 30-30 pontos eséssel Lengyelország és Portugália zuhant a legnagyobbat. A magyarok 27 százaléka tartja jónak vagy nagyon jónak személyes pénzügyi kilátásait, derült ki a Conference Board Nielsennel közös, 54 ország bevonásával készült online fogyasztói bizalmi indexéből.

A magyar fogyasztói bizalmi index az előző év utolsó negyedévéhez képest 11 pontot esett, és 66 ponton állt. Nagyot zuhant a munkahelyi kilátásokat érintő optimizmus: a magyarok csupán kevesebb mint egyötöde (18% százalék nyilatkozott úgy, hogy jók vagy nagyon jók a következő 12 hónapban a munkahelyi kilátások; ez a korábbi 35 százalék mintegy fele (2020 utolsó negyedévéhez képest). Európában ez 22 százalék, globálisan 40 százalék.

Személyes anyagi helyzetét tekintve is csökkent az optimizmus honfitársaink körében, jelenleg 37 százalék vélekedik úgy, hogy az elkövetkező egy évben jól vagy nagyon alakul majd személyes pénzügyi kilátása, ez a 2019 utolsó negyedévi adatokhoz képest hat százalékpontos csökkenés. Globálisan – 12 százalékpontos csökkenés mellett – ez az arány 49 százalék, Európában 37.

A költési hajlandóságot érdemben nem befolyásolta a pandémia, csupán két százalékpontot csökkent 2020 második negyedévére, így a magyar válaszadók 28 százaléka véli alkalmasnak az időszakot a vásárlásra, amivel közelítünk az európai átlaghoz (30 százalék), de elmaradunk a globális arányoktól (41 százalék).

Ami a magyar fogyasztók legfőbb aggodalmait illeti: 40 százalék említette a gazdaság alakulása miatti félelmet első vagy második „főparaként”, az egészség miatt a válaszadók egyharmada aggódik, míg a harmadik helyre a munkahelyi biztonság miatti félelem került fel (27 százalék). A kontinens egységes képet mutat fogyasztói félelmek tekintetében: gazdaság (41 százalék), egészség (36 százalék) és munkahelyi biztonság (23 százalék).

A magyarok rendelkezésére álló havi keretéből közel 30 százalék otthoni étkezésre megy el, 22 százalék pedig lakhatásra (albérlet, lakáshitel, rezsi; stb.), míg kommunikációs költségekre (mobil, internet, tévé; stb.) pedig a havi büdzsé 8 százalékát költjük.

„A koronavírus pandémia sosem látott sebességgel és mértékben vetette vissza a hónapok óta nagyjából egyenletesen emelkedő fogyasztói bizalmat világszerte: globálisan és minden kontinensen számottevően csökkent” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

„Ilyen természetű esésre a 2008-2009-es világválság óta nem volt példa, és míg a múltban fokozatos csökkenést figyeltek meg az elemzők, a mostani változás páratlanul rapid módon következett be.”

Amennyiben marad pénze hó végén, a fogyasztók közel 40 százaléka félretesz, megtakarít, mintegy egynegyede felújítja/csinosítja otthonát. A magyar válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem marad szabadon elkölthető pénze.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS