Hatalmasat zuhant a fogyasztói bizalom a koronavírus miatt

A magyar fogyasztói bizalmi index az előző év utolsó negyedévéhez képest 11 pontot esett, és 66 ponton állt. Nagyot zuhant a munkahelyi kilátásokat érintő optimizmus: a magyarok csupán kevesebb mint egyötöde (18% százalék nyilatkozott úgy, hogy jók vagy nagyon jók a következő 12 hónapban a munkahelyi kilátások; ez a korábbi 35 százalék mintegy fele (2020 utolsó negyedévéhez képest). Európában ez 22 százalék, globálisan 40 százalék.

Személyes anyagi helyzetét tekintve is csökkent az optimizmus honfitársaink körében, jelenleg 37 százalék vélekedik úgy, hogy az elkövetkező egy évben jól vagy nagyon alakul majd személyes pénzügyi kilátása, ez a 2019 utolsó negyedévi adatokhoz képest hat százalékpontos csökkenés. Globálisan – 12 százalékpontos csökkenés mellett – ez az arány 49 százalék, Európában 37.

A költési hajlandóságot érdemben nem befolyásolta a pandémia, csupán két százalékpontot csökkent 2020 második negyedévére, így a magyar válaszadók 28 százaléka véli alkalmasnak az időszakot a vásárlásra, amivel közelítünk az európai átlaghoz (30 százalék), de elmaradunk a globális arányoktól (41 százalék).

Ami a magyar fogyasztók legfőbb aggodalmait illeti: 40 százalék említette a gazdaság alakulása miatti félelmet első vagy második „főparaként”, az egészség miatt a válaszadók egyharmada aggódik, míg a harmadik helyre a munkahelyi biztonság miatti félelem került fel (27 százalék). A kontinens egységes képet mutat fogyasztói félelmek tekintetében: gazdaság (41 százalék), egészség (36 százalék) és munkahelyi biztonság (23 százalék).

A magyarok rendelkezésére álló havi keretéből közel 30 százalék otthoni étkezésre megy el, 22 százalék pedig lakhatásra (albérlet, lakáshitel, rezsi; stb.), míg kommunikációs költségekre (mobil, internet, tévé; stb.) pedig a havi büdzsé 8 százalékát költjük.

„A koronavírus pandémia sosem látott sebességgel és mértékben vetette vissza a hónapok óta nagyjából egyenletesen emelkedő fogyasztói bizalmat világszerte: globálisan és minden kontinensen számottevően csökkent” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

„Ilyen természetű esésre a 2008-2009-es világválság óta nem volt példa, és míg a múltban fokozatos csökkenést figyeltek meg az elemzők, a mostani változás páratlanul rapid módon következett be.”

Amennyiben marad pénze hó végén, a fogyasztók közel 40 százaléka félretesz, megtakarít, mintegy egynegyede felújítja/csinosítja otthonát. A magyar válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem marad szabadon elkölthető pénze.