Hatalmas lendületet vett januárban az ingatlanpiac

2024. 02. 12., 14:10

Aktívan, az egy évvel korábbit 43 százalékkal meghaladó forgalommal kezdte az évet a hazai ingatlanpiac, a jelzáloghitelek összege pedig ennél is dinamikusabb, 80 százalékos növekedést mutat a Duna House adatai szerint.

A Duna House által becsült 8354 januári tranzakció decemberhez képest 6 százalékos, 2023 januárjához viszonyítva pedig 43 százalékos bővülést jelez. Az aktív évkezdetet a tavalyról elhalasztott, valamint a tudatosan januárra előkészített tranzakciók, az új, bővülő otthonteremtési kedvezmények által generált forgalom és a csökkenő kamatpálya miatt erősödő bizalom magyarázza. A Duna House várakozása szerint az első negyedévben biztosan fokozódó ingatlanpiaccal számolhatnak a lakásvásárlók és eladók egyaránt, amelyet a csökkenő kamatpályának köszönhetően 6 százalék alatt elérhető hitelkamatok is tovább erősíthetnek.

A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass hazai adatai alapján az aktív év vége után tovább tudott erősíteni januárban a hitelpiac. A pénzügyi közvetítő 73,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel-volument becsül az év első hónapjára, amely év/év alapon 80 százalékos növekedést jelent. Az első negyedévben a hitelpiaci előrejelzések és a jelenleg indított ügyletek alapján pedig már érződni fog a bejelentett önkéntes THM plafon és az új otthonteremtési támogatásokkal elérhető kedvező hitelkonstrukciók pozitív hatása is, amely jelentősen aktívabbá fogja tenni a hiteles vásárlókat az ingatlanpiacon, így növelve tovább az ingatlanpiaci tranzakciók számát.

Az idei év januárjában egyértelműen érezhető a megújult otthonteremtési támogatások hatása a keresletet illetően. A Duna House Keresletindexe az előző év végéhez képest majdnem megduplázódott, 45-ről 87-re emelkedett.

Az előző év januárjához képest a vidéki területeken a panellakások tekintetében áremelkedést mutattak a Duna House értékesítési adatai 2024 első hónapjában. A házgyári lakások esetében így 473–507 ezer forintos négyzetméterár között alakul a vidéki átlag. A téglaépítésűek terén keleten stagnálást, nyugaton enyhülést mutatnak az adatok. A panellakásokat 1–5 százalékos hirdetésiár-csökkentés és 3–4 százalék vevői alku jellemezte vidéken, míg a téglaépítésűek tekintetében keleten és nyugaton egyaránt 6 százalékot engedtek az irányárból a tulajdonosok, ezen felül pedig Kelet-Magyarországon 8, a nyugati területeken 6 százalékos alkunak is teret hagytak.

A házgyári lakásokat illetően a fővárosban Budán enyhe árcsökkenést, Pesten emelkedést mutatnak az adatok. Pesten így 702 ezer forintra nőtt, Budán 778 ezer forintra csökkent a négyzetméterenkénti átlag. A téglaépítésű lakásoknál Buda kivételével mindenütt emelkedett idén januárban az átlagos négyzetméterár. Budán 4 százalékot engedtek a tulajdonosok a hirdetés során az árból, Pesten 5 százalék, a belvárosban 6 százalék volt az árcsökkentés, ami mellé 4 százalékos vevői alku is társult a fővárosi téglaépítésű ingatlanok esetében. A januári értékesítési adatok alapján az előző év azonos időszakához képest emelkedett az ingatlanok értékesítéséhez szükséges idő.

Országosan a jó állapotú ingatlanokat vásárolták inkább az ügyfelek az év első hónapjában. Nyugat-Magyarország kivételével, ahol a második legkeresettebb ingatlanállapot a lakható kategória volt, minden területen a nagyon jó állapotúakat vitték inkább a jó állapotúak után. Az értékesítési adatok alapján a felújítandó ingatlanok aránya keleten volt a leggyengébb, a felújítási kedv nyugaton volt a legerősebb, 13 százalék.

A fővárosban ingatlant vásárlók között 24 százalékos többségben voltak jelen a Babaváró, vagyis a 30–40 éves korosztály képviselői. A legfőbb vevői motiváció 36 százalékkal a befektetési célú vásárlás volt, emellett a tavalyihoz képest 1 százalékpontot erősödött az első lakásukat vásárlók aránya. Befektetési céllal 57,7 millió forintot, első lakásra 38,9 millió forintot fordítottak az ügyfelek. A vidéki területeken a vevői motivációt tekintve az első lakásukat vásárlók 26 százalékos jelenlétükkel megelőzték a befektetési céllal szerződőket, akiknek aktivitása a tavalyi év azonos időszakához képest 13 százalékponttal mérséklődött. Az első lakásukat vásárlók 30,6 millió forintot fordítottak ingatlanra, a befektetési célú vételekre 27 millió forintot szántak az ügyfelek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS