Három megyei jogú városban adtak át 100-nál több új lakást az első félévben

2026. 07. 31., 08:45

2026 I. félévében 6278 új lakás épült, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 16 588 volt, 29 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Új lakások

2026 I. félévében 6278 lakást vettek használatba, ami 22 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest. A megyei jogú városokban 32, a fővárosban és a többi városban egyaránt 22, a községekben pedig 18 százalékkal több lakás épült, mint 2025 I. félévében – olvasható a KSH tájékoztatójában.

A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 2224 új lakásának 83 százaléka négy kerületben épült fel: a X. kerületben 832, a XIII.-ban 476, az I.-ben 277, a XI. kerületben 272 új lakást vettek használatba.

A megyei jogú városok közül háromban adtak át 100-nál több új lakást: Székesfehérváron (217), Kecskeméten (154) és Szegeden (122).

Az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli lakásépítések 34 és 14 százalékos csökkenésén kívül minden más régióban nőtt a használatba vett lakások száma 2025 I. félévéhez képest.

A természetes személyek által épített lakások aránya az előző év azonos időszaki 33 százalékáról 30 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 67 százalékról 69 százalékra nőtt.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 47 százaléka családi házban, 46 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,1 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,0 m2-rel 94,5 m2-re nőtt a 2025. I. félévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 65,8 m2 volt.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 68, a saját használatra építetteké 29 százalék volt.

Építési engedélyek

2026. I. félévben az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma országosan 16 588 volt, 29 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Budapesten összesen 6560 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszakit 9,5 százalékkal haladta meg. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 75 százaléka két kerületben fog megvalósulni: a XIII. kerületben 2561, a IX. kerületben 2364 lakás építését tervezik.

A megyei jogú városokban 36, a többi városban 55, a községekben pedig 50 százalékkal emelkedett az engedélyezett lakásépítések száma az előző év azonos időszakihoz képest. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét, Nyíregyháza és Debrecen, 578, 498 és 349 engedélyezett lakással.

Minden régióban nőtt az engedélyezett lakásépítések száma a 2025. I. félévihez képest, legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön (133, 86, illetve 72 százalékkal). A budapesti agglomerációt magába foglaló Pest régióban 35 százalékos volt a növekedés.

Az építtetők az esetek 26 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján az egy évvel korábbinál 28 százalékkal több, összesen 5708 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1380 volt, 1,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS