Bő 3 hónap még biztosan rendelkezésükre áll azoknak, akik szeretnék kihasználni a falusi CSOK nyújtotta előnyöket. A családi otthonteremtési kedvezmény keretein belül eddig közel 149 milliárd forintot utaltak ki az igénylő családoknak a bevezetése óta eltelt több mint két évben. A támogatás szociológiai hatásai már érzékelhetők, az exponenciálisan növekvő árak mellett azonban egyre kisebb részben tud hozzájárulni a támogatás a lakásvásárláshoz. Június végéig még közel 30 milliárd forint realizálódhat az ingatlanpiacon belőle, a Duna House várakozásai szerint.
A kormány közlése szerint, az indulása óta idén januárig több mint 27 ezer család igényelte a falusi családi otthonteremtési kedvezményt, közel 149 milliárd forint értékben. A kérelmek több mint felét (54 százalék) lakásvásárlással egybekötött bővítésre vagy korszerűsítésre, átlagosan 7,7 millió forint összegben, míg másik részét már meglévő ingatlan korszerűsítésére vagy bővítésére nyújtották be, átlagosan 2,8 millió forint összegben.
„Nem mindegy azonban, hogy a lakásvásárlás tortájából mekkora szeletet tesz ki a falusi CSOK” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „Indulása óta ugyanis változatlan összegű ez a fajta támogatás, a lakásárak azonban – a pandémia ellenére is – szignifikánsan emelkedtek. Ez nem csak a nagyvárosokban, hanem a falusi CSOK által érintett, kevesebb, mint 5.000 lakost számláló községekben is tapasztalható.”
A falusi CSOK egy gyermek nevelése esetén 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál pedig 10 millió forintos segítséget jelenthet használtlakás vásárlásához és korszerűsítéséhez a családoknak. A Duna House Barométer adatai szerint vidéken átlagosan 23,9 millió forintért lehet egy téglalakáshoz jutni. A támogatás így 2,5, 10,9 vagy 41,8%-át tehetné ki a vételárnak. Ezzel szemben 2019 harmadik negyedévében, a falusi CSOK bevezetésekor, egy vidéki, háromgyermekes család akár a kiszemelt ingatlan felét is ki tudta egyenlíteni a támogatás összegéből.
E családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésével – a Magyar Falu Program egyik fontos pillérjeként – a kormány elsődleges célja az volt, hogy megállítsa a falvak, kistelepülések népességcsökkenését. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez sikerült is, a társadalmi fogyás tendenciája számottevően lelassult ebben az időszakban. A legtöbb igénylés az észak-keleti régióból érkezik, arányosan a falusi CSOK-ban érintett községek számával, ugyanakkor – a főváros agglomerációján kívül – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében ugrott meg legnagyobb mértékben a lakosságszám a falusi CSOK motivációjára.
Benedikt Károly szerint a tavalyi bővítésnek köszönhetően már a községek több mint 90 százaléka esetében elérhető a falusi CSOK, ami így az ingatlantranzakciók körülbelül 10-15 százalékát érintheti. Az eddig megigényelt 149 milliárd forint a támogatás bevezetése óta átlagosan 14,9 milliárd forintot jelenthet negyedévente, amely alapján azt becsülik a Duna House szakemberei, hogy a következő két negyedévben, a program végéig, 2022 júliusáig még közel 30 milliárd forintnyi támogatás fog érkezni a kistelepülések ingatlanpiacára.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.