Hagyományosan nagy az érdeklődés az albérletek iránt a nyár második felében az egész országban, hiszen a felsőoktatási ponthatárok után nem csak Budapesten, hanem a vidéki egyetemi városokban is igyekeznek lakást találni az érintettek. Az OTP Ingatlanpont szakemberei most is felfokozott keresletre számítanak július végétől, gyakran már vidéken is 200 ezer forintot kell havonta fizetni egy-egy népszerűbb lakásért.
Múlt heti elemzésében az OTP Ingatlanpont már rámutatott, hogy Budapesten ezúttal is megélénkülhet az albérletpiac a felsőoktatási ponthatárok július végi kihirdetése után. A szerencsések akár havi 200 ezer forint alatti kiadó lakást is megcsíphetnek, de egyre több helyen kúszik 300 ezer forint fölé a lakások ára.
Nem csak a budapesti albérleti piacot robbanthatja be a ponthatárok kihirdetése, hiszen a vidéki egyetemi városokban is megnő ilyenkor a kereslet. Friss elemzésében az OTP Ingatlanpont annak próbált utána járni, milyen lakásokat keresnek elsősorban a diákok és mire számíthatnak az árakat illetően. A KSH és az ingatlan.com legfrissebb, első negyedéves adatai alapján a budapesti 264 ezer forintnál is magasabb, 274 ezer forint a pesti régió átlagos albérletára. Ezt követi az Észak-Alföld 219 ezer forintos, a Közép-Dunántúl 189 ezer forintos, majd a Nyugat-Dunántúl 185 ezer forintos átlagára. A Dél-Dunántúlon 176 ezer forintot, míg a Dél-Alföldön 171 ezer forintot kérnek egy átlagos albérletért havonta. A hivatalos adatok szerint Észak-Magyarországon már 137 ezer forintos átlagár mellett lehet lakást bérelni.
Az albérletárak vidéken is egyre inkább elszállnak, különösen igaz ez a nyári „sláger" időszakban, amikor hagyományosan megélénkül a kereslet és fokozódik a verseny a népszerű lakások iránt. Ebben az időszakban elsősorban a kisebb alapterületű, olcsó fenntartási költségű lakások iránt növekszik meg az érdeklődés – mutatott rá Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője.
Az északkelet-magyarországi régióban is a lakásbérleti piac élénkül meg nyáron Farsang Sándor régióvezető elmondása szerint. Kiemelte, hogy az idei első negyedévben élénk keresletet tapasztaltak a környéken a kisebb lakások iránt, ezek egy része befektetési célú vásárlás lehetett, vagyis az érintett lakások most akár az albérletpiacon is megjelenhetnek.
Egyelőre kivárás látszik a ponthatárok kihirdetése előtt, mindenképp árcsökkenéssel számolunk, mivel a nagyon magas árak miatt valószínűleg kevesebb vásárló lesz és több bérlő a piacon – hangsúlyozta Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője. Szerinte a vevők a jelenlegi árak mellett azt látják, hogy nem éri meg ingatlanba fektetni.
Nem meglepő módon a diákok többsége az olcsó albérleteket keresi, Szegeden egy átlagos panellakás vagy egy polgári házban lévő garzon 120 ezer forinttól érhető el – mondta a piaci helyzetről Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője. Ez a piac „alja", az átlagos lakások már inkább 150 ezer körül mennek el, a felújított vagy új építésű ingatlanokért pedig 160–170 ezer forintot is elkérnek havonta a csongrádi vármegyeszékhelyen. A piac másik vége a 250–300 ezer forintos bérleti díj, mely a felújított vagy új építésű jelző mellett kiváló elhelyezkedést is magában foglal. Szoba bérlése persze már ennél alacsonyabb áron, havi 50 ezer forinttól elérhető, de még az átlagos lakások esetében is 70-80 ezer forintot tesz ki Szegeden – tette hozzá a régióvezető.
Komádi Csaba elmondása szerint az észak-dunántúli egyetemi városok közül Veszprémben már 130 ezer forinttól elérhetők kiadó lakások, de a legnagyobb kínálat 200 ezer forint körül van havonta. Valamivel drágábbnak számít a győri albérletpiac, ahol átlagosan 180–200 ezer forintot kell fizetni egy lakásért. Még egy kaliberrel talán drágább Székesfehérvár, ahol szintén nehéz ma már havi 200 ezer forint alatt albérletet találni, a legdrágább lakások ára pedig akár a 300 ezer forintot is megközelítheti.
Az északkelet-magyarországi régióban hagyományosan alacsonyabbak az árak, Egerben 100–120 ezer forinttal kell számolniuk a leendő egyetemistáknak, míg Debrecenben ennél valamivel magasabb, 130–140 ezer forint az átlagos bérleti díj havonta. Ezzel szemben Miskolcon már 80–90 ezer forintért ki lehet fogni akár egy-két szobás ingatlant, de azt is csak az elhelyezkedés és a minőség függvényében.
Piros Szilvia szerint a leendő diákoknak érdemes a fenntartási költségekkel is számolni előre, mert egy korszerű, jó nyílászárókkal, szigeteléssel, és fűtési rendszerrel rendelkező lakás rezsije akár több tízezer forinttal kedvezőbb lehet, mint egy elavult, korszerűtlen lakásé, így az alacsonyabb bérleti díj nem feltétlenül jelent megtakarítást összességében, miközben a komfortérzetben lényeges különbség van.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”