GKI: a keresetek tényleges növekedése jóval kisebb a havi adatok szerintinél

A KSH a bruttó bérekről több statisztikával is rendelkezik. Egyfelől a foglalkoztatottak egy szűkebb köréről havi kereseti, illetve bruttó munkajövedelemi adatokat szolgáltat, másfelől a nemzeti számlák keretében évente becsli a bruttó kereseti adatokat a teljes foglalkoztatotti körre.

Az adatszolgáltatás korábban saját felméréseken alapult, de 2019-tól a NAV adatokat használják elsősorban (ebben az értelemben minden hivatalos adatot felhasznál a KSH). Ugyanakkor a hivatalos adatok sem adnak teljes képet a keresetekről, mivel a fekete és szürke foglalkoztatás még mindig jellemző egyes szakmákban. Ezeket a hiányzó adatokat a KSH felmérésekkel és szakmai becslésekkel pótolja, amik a nemzeti számlák adataiban jelennek meg leginkább.

Értelemszerűen az egyes KSH adatközlések információi eltérnek egymástól, miközben önmagukban az egyes idősorok jól értelmezhetők a megadott korlátok között. A havi adatközlések jellemzően közel állnak egymáshoz, 2010-2022 között például a havi bruttó kereseti és bruttó munkajövedelmi adatok növekedése között összesen 6 százalékpontos eltérés volt.

Ugyanakkor a nemzeti számlák (teljeskörű) adatai már más képet rajzolnak ki. Miközben 2010-2021. között a bruttó keresetek közel 2,17-szeresükre emelkedtek, addig a nemzeti számlák szerinti bruttó keresetek esetében a növekedés csak 1,65-szeres volt. Így a havi közlésekben szereplő évi 7,3 százalékos nominális növekedés mindössze 4,7 százalékra csökken. A fogyasztói árindex a vizsgált időszakban 32,1 százalékkal emelkedett, így a nemzeti számlák szerinti keresetek reálértékben 25 százalékkal (évi 2 százalékkal) bővültek (a kereseti statisztika 64 százalékával – évi 4,6százalék-kal – szemben). A teljes foglalkoztatotti körre becsült 2022-es adatok alapján a keresetek reálértéke csökkent.

Az eltérő módszertanok a bruttó keresetekre is kihatással vannak. A kereseti statisztika alapján a bruttó kereset 2022-ben 516 ezer forintra emelkedett (a bruttó munkajövedelem pedig 537 ezer forintra). Ugyanakkor a nemzeti számlák adatai alapján a keresetek átlaga 404 ezer forint lehetett. (2021-ben a bruttó kereset 439, a bruttó munkajövedelem 458, a nemzeti számlák szerinti kereset pedig 351 ezer forint volt.) A különbség 2016 után erősödött fel, aminek egyik oka, hogy a kormány gazdaságfehérítő lépései miatt a kimutatott és a valós keresetek közötti különbség erőteljesen csökkent.

A teljes foglalkoztatotti körre vonatkozó, a nemzeti számlarendszerben megjelenő adatok összhangban vannak a gyakorlati tapasztalatokkal, illetve az életszínvonal mutatók alakulásával. Eszerint bár kétségtelenül volt javulás 2010-2021 között, azonban ennek mértéke jóval kisebb, mint amit a havi kereseti adatok sugallanak.