Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 I. negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit; az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A 19 741 milliárd forint összegű GDP-re vonatkozó részletes adatokat a statisztikai hivatal június 2-án tette közzé (az első becslést – amelyben csupán a főbb növekedési mutatók szerepelnek – már április végén megismerhettük).
Termelési oldal
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Az ipar teljesítménye 0,8, azon belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte.
Az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (5,3 százalék) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 3,0 százalékkal bővült. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,9, az információ, kommunikációé 2,4 százalékkal nőtt. A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,3 százalékkal emelkedett. A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 1,3, a közigazgatásé 1,1, a szállítás, raktározásé 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi 1,7 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,4 százalékponttal), azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az építőiparé 0,1 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.
Felhasználási oldal
A háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,7 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 7,6, a féltartósok esetében 7,9, a nem tartósok esetében 7,0, a szolgáltatások esetében 4,1 százalékkal.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a I. negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. (Az állóeszközök olyan termelt nem pénzügyi eszközök, amelyeket egy évnél hosszabb ideig rendszeresen vagy folyamatosan használnak a termelési folyamatokban. Az állóeszközök közé a lakások, egyéb épületek és építmények, gépek és berendezések, fegyverrendszerek, művelés alatt álló biológiai erőforrások és szellemi tulajdont képező termékek tartoznak.)
Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 653 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 1,8 százalékkal csökkent, az importé 4,1 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 1,7 százalékkal csökkent, míg a behozatal 5,7 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 2,2 százalékkal, míg importja 3,2 százalékkal alacsonyabb lett az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi, 1,7 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,8, a bruttó felhalmozás 2,4 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,5 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.