Építőipar: lassult márciusban a növekedés üteme

2022. 05. 13., 09:17

A februári 38,5 százalékos növekedés után 2022 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint „mindössze” 10,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Márciusban mindkét építményfőcsoport termelése bővült: az épületeké 10,6, az egyéb építményeké 11,4 százalékkal.

2022 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 15,7 százalékkal emelkedett.

Szerződésállomány

2022. márciusban a megkötött új szerződések volumene 30,2, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 30,3, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 30,0 százalékkal kisebb volt a 2021. márciusi bázisnál.

Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 6,4 százalékkal magasabb volt a 2021. március véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,0 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 17,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Termelői árak

Az I. negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben (23,7 és 22,8 százalék), az egyéb építmények építése vonatkozásában 14,4 százalékkal nőttek az árak a 2021. I. negyedévihez mérten. Az áremelkedést a kereslet élénkülése mellett a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.

Az építőipar árai 6,6 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS