Építőipar: 0,8 százalékos éves növekedés az első hét hónap mérlege

2025. 09. 12., 09:10

Az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene 2025. júliusban, az egy évvel korábbit pedig 4,9 százalékkal haladta meg – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A termelés értéke folyó áron 735,5 milliárd forint volt júliusban. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 46,1, az egyéb építmények építése 12,5 százalékkal nőtt, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése ugyanakkor 15,4 százalékkal csökkent éves összevetésben. 2025 első hét hónapjában az építőipari termelés volumene 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (2024 egészében 1,2 százalékkal, 2023-ban 5,3 százalékkal csökkent a termelés év/év alapon.)

A júliusi szerződésállományokon még nem látszik az „Otthon Start-hatás” (a programot a hónap elején jelentette be a kormány). A hónap folyamán megkötött új szerződések volumene 48,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, rendkívül magas bázistól, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 16,5 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 66,3 százalékkal alacsonyabb volt. Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 9,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,3 százalékkal nagyobb volt a 2024. júliusinál.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS