Enyhébb aktivitással, de kitartanak a pesti belváros mellett a magyar befektetők

2023. 05. 15., 14:15

A 2022-es év a befektetők éve volt a hazai ingatlanpiacon, a szegmens átalakulása azonban a külföldi vásárlók mellett a magyar befektetői hajlandóságot is visszavette. Országos szinten 2, a fővárosi tranzakciókat vizsgálva 4 százalékpontos enyhülés tapasztalható a befektetési céllal vásárlók aktivitásában. Az ingatlanbefektetők a 2022-es adatokhoz képest változatlanul átlagosan közel 50 millió forint értékű lakásokat vásároltak Budapesten. Ezért az összegért azonban tavalyhoz képest egy szobával kisebb méretű, átlagosan 54 négyzetméteres lakásokat kaptak idén. A preferált lokáció 2023-ban is változatlanul a pesti belváros a Duna House statisztikái alapján.

A hazai ingatlanpiacon a 2022-es tranzakciós adatok alapján változó intenzitású, mégis jelentős volt a befektetési céllal vásárlók aktivitása a fővárosban és vidéken egyaránt. A vevői motivációt a tavalyi év során az ország teljes területén zárult eladások 27százalék-ban a befektetési szándék adta, a budapesti ügyletek tekintetében magasabb befektetői jelenlét érezhető, az összes fővárosi tranzakció 35százalék-a tartozott ebbe a kategóriába éves szinten tavaly.

„A 2022-es év a befektetők éve volt a hazai ingatlanpiacon, azonban a szegmens átalakulása a külföldi vásárlók mellett a magyar befektetői hajlandóságra is kihatással volt. 2023 első négy hónapjának értékesítési adatai alapján enyhe, 2 százalékpontos visszaesést mutat a megtakarításukat ingatlanba fektetők aktivitása országosan, az idén köttetett budapesti ügyleteknél nagyobb a visszaesés, 31 százalékban vásároltak az ügyfelek lakást vagy házat nem saját célra” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Bár a pandémia általi korlátozások hatása egy rövid időre visszavetette Budapest belvárosi kerületeinek keresettségét, a tavalyi év során újra élre törtek a belső kerületek a népszerűségi listán a Duna House ügyfelei között végzett felmérés szerint. Az ingatlanértékesítők közreműködésével kötött adásvételek alapján Erzsébetváros, Józsefváros és a XIII. kerület tartozott 2022-ben a befektetők által kedvelt lokációk közé.

A fővárosi, befektetési céllal zárult tranzakciók 15 százalékban VII. kerületi ingatlan szerepelt. Itt átlagosan 760 ezer forintos négyzetméteráron, 72 négyzetméteres átlagos alapterületű lakáshoz jutottak a befektetők, az ingatlanra fordított összeg átlagosan 54,5 millió forint volt. A VIII. kerület iránti érdeklődés is erős volt (14 százalék), Józsefvárosban 780 ezer forintos négyzetméteráron, 50 m2-es lakásokra költöttek a vevők. A kerületben kevesebb megtakarítás is elegendő volt a vásárláshoz, átlagosan 39,5 millió forintot invesztáltak ingatlanba az ügyfelek a 2022-es adatok alapján.  A harmadik legkedveltebb kerület a XIII. kerület volt, itt az összes befektetési célú vásárlás 10 százaléka teljesült. Az V. kerület után ez a terület az, ahol a második legmagasabb, egymilliós négyzetméterárat, átlagosan 50,2 millió forintot fizettek, szintén 50 négyzetméteres lakásokért.

„Alapjaiban idén is a tavalyihoz hasonló területek iránt érdeklődtek a befektetési céllal vásárlók, azonban az első négy hónap eladásai alapján ezúttal holtverseny alakult ki Erzsébetváros, Ferencváros és a XIII. kerület között”– közölte a szakértő.

A fővárosban ugyanis 11-11-11 százalékban ezekben a kerületekben vettek ingatlant befektetésként. A legmagasabb négyzetméterárat, 1 millió forintot a VII. kerületi lakásokért kérték a vevők, a XIII. kerületben 980, a IX. kerületben pedig 860 ezer forint volt az egységár. A XIII. kerületben inkább a kisebb, átlagosan 44 négyzetméteres otthonokat vették, az átlagos ár 42,7 millió forint volt. 57 m2-es erzsébetvárosi lakásokra 57,7 millió forintot költöttek a befektetők idén. A top kerületek közül a legnagyobb lakásokat (61 m2) Ferencvárosban vásárolták, átlagosan 52,2 millió forintért.

Befektetésként idén a legmagasabb négyzetméterárat, 2 millió forintot egy I. kerületi, 74 m2-es, nagyon jó állapotú lakásért adtak, a legtöbbet pedig egy lakható állapotú, XI. kerületi 236 négyzetméteres, polgári lakásért fizetett a vásárló.

„Nem lehetetlen, hogy a kevesebb megtakarítással rendelkező vevők is belevágjanak befektetőként a vásárlásba, ugyanis a külsőbb kerületekben alacsonyabb büdzséből is hozzá lehet jutni jó ingatlanhoz. Csekély, mindössze 8 millió forint ráfordításával Soroksáron is volt befektetési célú vétel idén, itt kereken 400 ezer forintos négyzetméteráron történt a tranzakció. A legalacsonyabb négyzetméterárat, 321 ezer forintot pedig egy XX. kerületi házért fizettek”– tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS