„Előre ment, nem hátra” a magyar gazdaság a II. negyedévben, már csak a tempót kell gyorsítani

2025. 07. 30., 08:40

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült. A részletes adatokat csak szeptember 2-án teszi majd közzé a KSH, a hivatal szakértői egyelőre annyit árultak el, hogy „a bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.”

Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

Technikai recesszió elkerülve

Összességében kedvező, hogy a tényadat enyhén jobb lett a vártnál, illetve az is, hogy elkerültük a technikai recessziót, azaz nem csökkent két egymást követő negyedévben (negyedéves összehasonlításban) a gazdaság – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője, hozzátéve: a stagnálást mutató nagy kép azonban egyelőre nem javult. „A második félévben jobb teljesítményre lenne szükség, hogy az általunk most előre jelzett, 0,8 százalékos teljes éves GDP növekedés elérhető legyen. A kockázatok (vámháború hatásai, lazuló munkapiac) azonban továbbra is inkább lefelé mutatnak. Az előttünk álló időszak nagy kérdése, hogy a kormányzati – már megismert és várhatóan még érkező – célzott intézkedések mennyire lesznek képesek ezeket a negatív kockázatokat ellensúlyozni.”

Élénkülésre lehet számítani

A jelenlegi kilátások alapján a következő két negyedévben további élénkülésre lehet számítani – vélekedik Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. „Az építőiparban látunk kedvező jeleket, valamint az iparon belül úgy tűnik, hogy az autó- és akkumulátorgyártás túlléphet a mélyponton, így az utóbbi alágazatok is pozitívan járulhatnak hozzá a harmadik és negyedik negyedéves GDP-adatokhoz. Az agrárium teljesítménye nagyon bizonytalan. Fontos, hogy az elmúlt hetekben kedvezőbb volt az időjárás, ennek következményeként elképzelhető, hogy a tényleges mezőgazdasági mutató kedvezőbb lesz a jelenlegi becsléshez képest. A keresleti oldalon a lakossági fogyasztás továbbra is meghatározó, bár a nettó reálkeresetek emelkedése lassulást mutat, ez pedig némi kockázatot hordoz. A kormányzati élénkítő intézkedések ugyancsak javíthatják a teljesítményt, bár ezeknek a hatása részben 2026-ban jelentkezhet majd. A beruházások visszaesését a folyamatban lévő nagyvállalati projektek tompíthatják” – sorolta Német Dávid, aki szerint 2025 egészében 0,5 százalék körüli lehet a GDP-növekedés.

Ez az ütem a reális?

„Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális!” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. (A „realitás” uniós szinten kissé eltér a magyarországitól. Az Eurostat első becslése szerint az egy évvel korábbit 1,5 százalékkal haladta meg a GDP az Európai Unióban 2025 második negyedévében.) „Ha béke lesz, a növekedés gyorsulni fog. Minél előbb lesz béke, annál gyorsabb lesz a gazdaság növekedési üteme!” – írják a minisztérium „szakértői”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS