Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.
A Dél-Alföldön majdnem 12 százalékos, Pest vármegyében és Észak-Magyarországon pedig közel 10 százalékos volt az éves drágulás. Ezzel szemben a Nyugat-Dunántúlon 5,6, a közép-dunántúli térségben pedig alig több mint 3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak tavaly áprilishoz képest.
„A fővárosban idén márciusban visszafogottabb, 6,8 százalékos volt az éves drágulás, ehhez képest az áprilisi emelkedés gyorsulást jelent, ám ez nem számottevő mértékű. Budapesten a havi bérleti díjak középértéke továbbra is 250 ezer forint a tulajdonosok kínálatában. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az albérletek kínálata bőségesnek mondható, a széles választék pedig fékezi a drágulást” – kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Jelenleg országszerte több mint 17 ezer kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők, Budapesten pedig több mint 10 ezerből; hasonlóan jelentős kínálatra legutóbb több mint három évvel ezelőtt, 2022 legelején volt példa.
Az ingatlan.com elemzése az érettségi szezon apropóján ismerteti azt is, hogy május közepén Budapesten és a nagy egyetemvárosokban mire számíthatnak a bérlőjelöltek. „Budapesten és Debrecenben a viszonylag magas albérletárak középértéke lényegében nem változott az előző évhez képest. A fővárosban 250 ezer, Debrecenben pedig 225 ezer forintos havi átlagos bérleti díj jellemzi a piacot. Ugyanakkor Szegeden, Pécsen és Győrben 10–30 ezer forinttal feljebb mentek a bérleti díjak, így ezekben az egyetemvárosokban 160–190 ezer forint az átlag. Miskolcon is drágulás következett be, így 120 ezer forintért kínálják a kiadó lakóingatlanokat, szemben a tavalyi 100 ezer forintos összeggel” – mondta Balogh László.
A kiadó szobák ára is lélektani határhoz ért: Budapesten kereken 100 ezer, Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Székesfehérváron pedig havi 70 ezer forintos szobaárakkal számolhatnak a felsőoktatásba induló diákok, de a többi egyetemvárosban is 50–60 ezer forintos átlagos szobaárra kell készülniük.
A lakáspiacon az idei első negyedévben aktívak voltak a befektetési célú vásárlók, ezért számítani lehet arra, hogy a kiadó lakások kínálata tovább nőhet, ami jó hír lehet az egyetemisták és a bérlők számára. Ez ugyanis visszafoghatja a drágulást. „Ráadásul mivel a befektetők egyik kedvence az új építésű lakás, ezért a kiadó lakások minősége is vérfrissítést kaphat. Bár az összes budapesti kiadó lakóingatlan átlagos bérleti díja nem változott a tavalyi 250 ezer forinthoz képest, de az az elmúlt négy évben átadott új építésű és újszerű állapotú lakások átlagos albérletára 290 ezer forintról 300 ezer forintra nőtt. Ezt a befektetők értelmezhetik úgy, hogy az új építésű lakásokat 20 százalékkal drágábban lehet bérbeadni, mint a használt lakásokét, de arra is rámutat, hogy a bérlők számára egy-egy új építésű lakás átlagosan csak 50 ezer forinttal ér többet havonta. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki új építésű lakásban szeretne lakni, jobban jár a bérleti piacon, mert ott csak 20 százalékkal került többe, míg az eladó lakások esetében 23 százalékos a különbség Budapesten” – mutatott rá egy érdekes különbségre Balogh László. Az ingatlan.com adatai alapján ugyanis a fővárosban a használt társasházi lakások esetében 1,3 millió, míg az új építésűeknél 1,6 millió forint az átlagos négyzetméterár.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.