Elérte a 100 ezer forintot kiadó szobák ára Budapesten

2025. 05. 12., 10:40

Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

A Dél-Alföldön majdnem 12 százalékos, Pest vármegyében és Észak-Magyarországon pedig közel 10 százalékos volt az éves drágulás. Ezzel szemben a Nyugat-Dunántúlon 5,6, a közép-dunántúli térségben pedig alig több mint 3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak tavaly áprilishoz képest.

„A fővárosban idén márciusban visszafogottabb, 6,8 százalékos volt az éves drágulás, ehhez képest az áprilisi emelkedés gyorsulást jelent, ám ez nem számottevő mértékű. Budapesten a havi bérleti díjak középértéke továbbra is 250 ezer forint a tulajdonosok kínálatában. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az albérletek kínálata bőségesnek mondható, a széles választék pedig fékezi a drágulást” – kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Jelenleg országszerte több mint 17 ezer kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők, Budapesten pedig több mint 10 ezerből; hasonlóan jelentős kínálatra legutóbb több mint három évvel ezelőtt, 2022 legelején volt példa.

Az ingatlan.com elemzése az érettségi szezon apropóján ismerteti azt is, hogy május közepén Budapesten és a nagy egyetemvárosokban mire számíthatnak a bérlőjelöltek. „Budapesten és Debrecenben a viszonylag magas albérletárak középértéke lényegében nem változott az előző évhez képest. A fővárosban 250 ezer, Debrecenben pedig 225 ezer forintos havi átlagos bérleti díj jellemzi a piacot. Ugyanakkor Szegeden, Pécsen és Győrben 10–30 ezer forinttal feljebb mentek a bérleti díjak, így ezekben az egyetemvárosokban 160–190 ezer forint az átlag. Miskolcon is drágulás következett be, így 120 ezer forintért kínálják a kiadó lakóingatlanokat, szemben a tavalyi 100 ezer forintos összeggel” – mondta Balogh László.

A kiadó szobák ára is lélektani határhoz ért: Budapesten kereken 100 ezer, Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Székesfehérváron pedig havi 70 ezer forintos szobaárakkal számolhatnak a felsőoktatásba induló diákok, de a többi egyetemvárosban is 50–60 ezer forintos átlagos szobaárra kell készülniük.

A lakáspiacon az idei első negyedévben aktívak voltak a befektetési célú vásárlók, ezért számítani lehet arra, hogy a kiadó lakások kínálata tovább nőhet, ami jó hír lehet az egyetemisták és a bérlők számára. Ez ugyanis visszafoghatja a drágulást. „Ráadásul mivel a befektetők egyik kedvence az új építésű lakás, ezért a kiadó lakások minősége is vérfrissítést kaphat. Bár az összes budapesti kiadó lakóingatlan átlagos bérleti díja nem változott a tavalyi 250 ezer forinthoz képest, de az az elmúlt négy évben átadott új építésű és újszerű állapotú lakások átlagos albérletára 290 ezer forintról 300 ezer forintra nőtt. Ezt a befektetők értelmezhetik úgy, hogy az új építésű lakásokat 20 százalékkal drágábban lehet bérbeadni, mint a használt lakásokét, de arra is rámutat, hogy a bérlők számára egy-egy új építésű lakás átlagosan csak 50 ezer forinttal ér többet havonta. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki új építésű lakásban szeretne lakni, jobban jár a bérleti piacon, mert ott csak 20 százalékkal került többe, míg az eladó lakások esetében 23 százalékos a különbség Budapesten” – mutatott rá egy érdekes különbségre Balogh László. Az ingatlan.com adatai alapján ugyanis a fővárosban a használt társasházi lakások esetében 1,3 millió, míg az új építésűeknél 1,6 millió forint az átlagos négyzetméterár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 16., 09:20
A money.hu friss összesítése szerint több pénzintézet is kínál olyan gyerekszámla-csomagokat, amelyeknél nemcsak a számlavezetés és a bankkártya lehet ingyenes, hanem akár több tízezer forint jóváírást is kaphatnak az új ügyfelek.
2025-06-13 12:05:00
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS