2021-ben Magyarország élen járt a lakásfejlesztésben a Deloitte 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint, az idei év harmadik negyedévének adatai alapján azonban ismét fordult a trend, alig haladja meg a húszezret a meghirdetett projektek lakásszáma a fővárosban. A Duna House összefoglalta a legfrissebb információkat az újépítésű ingatlanpiacról!
A Deloitte nyár végén publikálta legfrissebb lakáspiaci elemzését, a Deloitte Property Index 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint 2021-ben Magyarországon volt a legintenzívebb árnövekedés, az újépítésű ingatlanok piacán az átlagos tranzakciós ár 21,5 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. Ez a trend más európai országokban is megfigyelhető, az Egyesült Királyságban, Csehországban és Szlovákiában is mintegy 20 százalékos áremelkedést regisztráltak.
„A Duna House Barométer idei év harmadik negyedévének adatai szerint Budapest kerületeit vizsgálva a legkedvezőbb újépítésű árakkal a XX. kerületben találkozhattak a vásárlók, ahol négyzetméterenként 764 ezer forintért vehettek új otthont. A legdrágább kerület, a budai I. kerület volt, ahol az értékesített lakások adatai alapján az átlagos négyzetméterár megközelítette a 3 millió forintot” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Bár a KSH szerint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke idén júniusban 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év júniusit, a havi nettó 280 800 Ft-os bevétel mellett egy átlagember számára így is nehezen elérhető álom marad egy fővárosi újépítésű ingatlan vásárlása. Az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 2022 harmadik negyedévében 1,2 millió forint volt a fővárosban, így több mint 17 évig kellene minden hónapban félretenni a teljes összeget egy 50 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához.
A Deloitte Property Index vizsgálta a lakásfejlesztési intenzitást is, 2020-hoz képest 2021-ben a kezdeményezett lakások számának legnagyobb növekedését Írországban (+39,7 százalék), az Egyesült Királyságban (+37,1 százalék), Szerbiában (+33,4 százalék) és Magyarországon (+32,7 százalék) tapasztalták, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó, elkészült lakások számában drámai, 29,5 százalékos csökkenés érezhető hazánkban.
A bizonytalan gazdasági környezet, az infláció és az építőanyagok, valamint a munkaerő drágulása következtében ismét változott a trend, a 2021-es fellendülést újabb enyhülés követte. A legfrissebb adatok szerint 2022 harmadik negyedévében újra csökkent a meghirdetett projektek lakásszáma, amely alig haladja meg a 20 ezret. Ez az érték az előző év azonos időszakához képest 21 százalékos elmaradást jelent.
„A piac átalakulása következtében az elszálló rezsiárak a keresletet a modern, alacsony energiafelhasználású ingatlanok felé tolják, ugyanakkor az emelkedő hitelkamatok nem kedveznek a hitelfelvételi kedvnek, így a nagyobb megtakarítással nem rendelkező vásárlók várhatóan elfordulnak majd az újépítésű ingatlanok kínálata felől”– tette hozzá a szakértő.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.