Budapesten a kiadó lakóingatlanok háromnegyede 200 ezer forintnál drágább, de 350 ezer forintnál olcsóbb, az átlagos bérleti díj már minden megyeszékhelyen meghaladja a 100 ezer forintot – derül ki az ingatlan.com adataiból.
Jelentős változást hozott a március a bérleti díjak alakulásában a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Az év harmadik hónapjában ugyanis Budapesten 0,7 százalékkal emelkedtek az albérletárak a februári szinthez viszonyítva. Ez ugyan 180 fokos fordulatot jelent, hiszen februárban csökkenés történt az előző hónaphoz képest, de az éves szintű bérletidíj-emelkedés lassult. Ezzel párhuzamosan az országos albérletpiacon havi összevetésben 0,1 százalékos volt a drágulás, ami lényegében stagnálást jelent.
„Éves szinten országosan 7,6, Budapesten 6,7 százalékkal emelkedtek az átlagos lakbérek. Ez jelentős lassulást jelent a 2025 januárjában látott évi 9–10 százalékos albérlet-áremelkedéshez képest” – mondta Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője. Beszélt arról is, hogy a Budapesten márciusban bekövetkezett havi szintű drágulás főként pesti belső kerületeknek (V., VI., VII., VIII., IX.) és a budai hegyvidéki városrészeknek (I., II. XII.) köszönhető, amelyekben 1 százalékot meghaladó növekedés történt.
„A tulajdonosok által kiadó lakóingatlanok bérleti díjának középértéke április elején 250 ezer forint volt hasonlóan, mint egy évvel ezelőtt. Összességében az látszik, hogy Budapesten a kiadó lakóingatlanok háromnegyede 200 ezer forintnál drágább, de 350 ezer forintnál olcsóbb. A bérlők vásárlóereje üvegplafon alá szorítja a lakbéreket, miközben a kínálat bővülése miatt fokozódik a verseny a lakásukat kiadók között, ami nagy mértékben lassítja az albérletek drágulását" – közölte a szakember. Jelenleg országosan több mint 17 700 kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők, ám a kínálat az előző hónapokban látott befektetői aktivitás miatt még tovább emelkedhet.
Az ingatlan.com adatai szerint április első másfél hetében a XIII. kerületben volt a legtöbb elérhető kiadó lakás, az átlagos bérleti díj 250 ezer forintot tett ki. A második legszélesebb választékot a XI. kerület nyújtja 260 ezres átlaggal, a harmadik pedig a VI. kerület, ám ott 280 ezer forint a kiadó ingatlanok középértéke. Csepel a legolcsóbb a maga 180 ezer forintjával, de az olcsóbb városrészek közé tartozik még a IV., a X., a XVI., a XIX., a XX. és a XXIII. kerület, amelyekben 200–210 ezer forintnál járnak az átlagos lakbérek.
A bérleti díjak tendenciáját bemutatva Balogh László hozzátette, hogy szűkül az albérlet-árolló a legdrágább és a legolcsóbb kerületek között. „Ez jó hír lehet a bérlőknek, de kevésbé jó az ingatlanbefektetőknek, mert a bérbeadásból elérhető hozamszintek így romlanak. Az ingatlan.com márciusi lakásárindexe éves összevetésben országosan 11, Budapesten pedig 18 százalékos drágulást mutat, miközben a bérleti díjak 6–7 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest.”
A fővárosi bérletidíj-emelkedéssel párhuzamosan a vármegyeszékhelyeken is drágulás látható. Ma már nincs olyan közöttük, ahol 100 ezer forint alatt lenne az átlagérték. Békéscsaba a legolcsóbb, de ott is 5 ezer forinttal meghaladja ezt a szintet a kiadó lakások bérleti díja. Debrecen a legdrágább, 225 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, ami már tizenegy budapesti kerület átlagos értékét is meghaladja. Debrecent Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Pécs és Veszprém követi, utóbbi vármegyeszékhelyeken 170–190 ezer forint az átlagos lakbér.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.