Duna House: Továbbra is a befektetők diktálnak a budapesti ingatlanpiacon

2025. 05. 14., 07:05

A Duna House legfrissebb adatai szerint a 2025 áprilisában Budapesten zárult adásvételek csaknem felében befektetési célból vásároltak ingatlant. Ez a tendencia új lendületet adhat a fővárosi piac szerkezetének és árazásának is.

A Duna House adatai alapján 2025 áprilisában a fővárosi lakásvásárlók 43 százaléka befektetési céllal szerzett ingatlant. Ez az arány január óta folyamatosan emelkedett, márciusban érte el az eddigi legmagasabb szintet (45 százalék).

Eközben az adásvételek száma országos és budapesti szinten is csökkent, így az adatok azt jelzik, hogy a budapesti piac még a keresletcsökkenés mellett is vonzó terep maradt a tőkebefektetők számára.

A befektetők által vásárolt ingatlanokra átlagosan 74,8 millió forintot költöttek, ami jelentősen meghaladja az első lakást vásárlók átlagos, 66,4 millió forintos költését. A fővárosi piacon ezzel párhuzamosan tovább nőttek az árak, különösen a belső kerületekben, ahol a téglalakások átlagos négyzetméterára elérte, sőt egyes részeken már meg is haladta az 1,3 millió forintot.

„Míg tavaly áprilisban a pesti oldalon eladott ingatlanok többsége a 600–800 ezer forint/m² árkategóriába esett, idén már az 1,2–1,4 millió forint/m² közötti áron kínált lakások dominálják a piacot” – mutatott rá Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője arra, hogy a befektetési célú vásárlások túlsúlya miként alakítja át a kínálat összetételét is.

Az eladók motivációs háttere is jól tükrözi a piaci átalakulást: Budapesten az ingatlanukat értékesítők 40 százaléka korábbi befektetésétől vált meg. Ez az arány, kiegészülve azzal, hogy csökkent a 60 év felettiek jelenléte az eladói oldalon, a fiatalabb, pénzügyileg tudatosabb befektetői kör aktívabb piaci jelenlétére utal.

A befektetési célú tranzakciók nagy aránya erősítheti a prémiumszegmens pozícióját, ugyanakkor új kihívások elé állíthatja az első lakásvásárlókat, akik számára a belépési küszöb tovább emelkedhet.

A trend rámutat arra is, hogy a lakáspiac nem csupán lakhatási funkciót tölt be, hanem továbbra is fontos eszköze a vagyonmegőrzésnek és hozamtermelésnek – különösen a magas inflációval és volatilisebb pénzpiacokkal terhelt gazdasági környezetben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS