A Duna House legfrissebb adatai szerint a 2025 áprilisában Budapesten zárult adásvételek csaknem felében befektetési célból vásároltak ingatlant. Ez a tendencia új lendületet adhat a fővárosi piac szerkezetének és árazásának is.
A Duna House adatai alapján 2025 áprilisában a fővárosi lakásvásárlók 43 százaléka befektetési céllal szerzett ingatlant. Ez az arány január óta folyamatosan emelkedett, márciusban érte el az eddigi legmagasabb szintet (45 százalék).
Eközben az adásvételek száma országos és budapesti szinten is csökkent, így az adatok azt jelzik, hogy a budapesti piac még a keresletcsökkenés mellett is vonzó terep maradt a tőkebefektetők számára.
A befektetők által vásárolt ingatlanokra átlagosan 74,8 millió forintot költöttek, ami jelentősen meghaladja az első lakást vásárlók átlagos, 66,4 millió forintos költését. A fővárosi piacon ezzel párhuzamosan tovább nőttek az árak, különösen a belső kerületekben, ahol a téglalakások átlagos négyzetméterára elérte, sőt egyes részeken már meg is haladta az 1,3 millió forintot.
„Míg tavaly áprilisban a pesti oldalon eladott ingatlanok többsége a 600–800 ezer forint/m² árkategóriába esett, idén már az 1,2–1,4 millió forint/m² közötti áron kínált lakások dominálják a piacot” – mutatott rá Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője arra, hogy a befektetési célú vásárlások túlsúlya miként alakítja át a kínálat összetételét is.
Az eladók motivációs háttere is jól tükrözi a piaci átalakulást: Budapesten az ingatlanukat értékesítők 40 százaléka korábbi befektetésétől vált meg. Ez az arány, kiegészülve azzal, hogy csökkent a 60 év felettiek jelenléte az eladói oldalon, a fiatalabb, pénzügyileg tudatosabb befektetői kör aktívabb piaci jelenlétére utal.
A befektetési célú tranzakciók nagy aránya erősítheti a prémiumszegmens pozícióját, ugyanakkor új kihívások elé állíthatja az első lakásvásárlókat, akik számára a belépési küszöb tovább emelkedhet.
A trend rámutat arra is, hogy a lakáspiac nem csupán lakhatási funkciót tölt be, hanem továbbra is fontos eszköze a vagyonmegőrzésnek és hozamtermelésnek – különösen a magas inflációval és volatilisebb pénzpiacokkal terhelt gazdasági környezetben.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.