Duna House: nő a különbség a fővárosi és a vidéki lakbérek között

2025. 09. 16., 16:05

A Duna House adatai szerint 2025-ben a budapesti albérletek tovább drágultak, és – kisebb mértékben, de – növekedtek az átlagárak a vidéki egyetemi városokban is.

A Duna House adatai szerint a fővárosban az átlagos bérleti díj 274 ezer forint, ami 18 százalékkal magasabb, mint 1 évvel korábban (232 ezer forint). A legmagasabb átlagárakat a II. kerületben (485 ezer forint), az V. kerületben (433 ezer forint) és az I. kerületben (366 ezer forint) mérték, a legkedvezőbbeket pedig a X. kerületben (191 ezer forint) és a XV. kerületben (192 ezer forint).

A vidéki egyetemi városokban az átlagos havi lakbér 192 ezer forint, ami 5,5 százalékos emelkedést jelent a tavalyi szinthez képest (182 ezer forint). A legdrágábbnak Debrecen számít (269 ezer forint), őt követi Győr (228 ezer forint), míg a legkedvezőbb átlagok Veszprémben (137 ezer forint) és Miskolcon (167 ezer forint) láthatók. A vidéki átlagárak emelkedését főként Debrecen, Szeged, Pécs és Miskolc húzta, mivel Győrben és Veszprémben enyhe mérséklődés történt.

A trendek alapján a fővárosi és vidéki bérleti piac között nőtt a különbség: a 2024-es átlag 50 ezer forint volt, addig 2025-re már 82 ezer forint az eltérés.

Top 5 legdrágább albérleti lokáció (2025):
1. Budapest II. kerület: 485 ezer forint
2. Budapest V. kerület: 433 ezer forint
3. Budapest I. kerület: 366 ezer forint
4. Budapest III. kerület: 328 ezer forint
5. Budapest XI. kerület: 290 ezer forint

Top 5 legolcsóbb albérleti lokáció (2025)
1. Veszprém: 137 ezer forint
2. Budapest XX. kerület: 160 ezer forint
3. Nyíregyháza: 165 ezer forint
4. Miskolc: 167 ezer forint
5. Székesfehérvár: 174 ezer forint


„A budapesti bérleti piac tovább erősödött, különösen a belső kerületekben, ahol folyamatosan nő a kereslet a prémium minőségű, rövid távú kiadásra is alkalmas lakások iránt. Vidéken eközben vegyesebb képet látunk: Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Miskolcon számottevő emelkedés tapasztalható, míg Győrben és Veszprémben inkább stagnálás vagy mérséklődés figyelhető meg” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

Az albérleti piac mozgásai szoros összefüggésben állnak a lakásvásárlási lehetőségekkel is. Az Otthon Start Program közvetlen hatása a bérleti díjakon még nem mérhető, így legjobb esetben középtávon mérsékelheti az albérletek iránti keresletet. Ez a hatás elsősorban a vidéki egyetemi városokban jelentkezhet. A fővárosban inkább a bérleti díjak további mérsékelt emelkedése várható, főleg a népszerűbb belső kerületekben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.
2026-10-09 07:15:34
A kritikus nyersanyagokba irányuló beruházások 9 százalékkal estek vissza, miközben az ellátási láncok koncentrációja továbbra is magas. A stratégiai ásványok kérdése ma már nem pusztán iparpolitikai ügy: az energia, az autóipar, az akkumulátorgyártás, a technológia és a beruházások jövőjét is érinti. Erről egyeztettek a világ vezető gazdasági és üzleti szereplői az OECD párizsi székházában rendezett, a francia G7-elnökséghez kapcsolódó hivatalos B7–Business at OECD fórumon a VOSZ részvételével.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS