Duna House: Háttérbe szorulnak a fiatalok az ingatlanpiacon

2025. 06. 10., 10:55

Csökkent a fiatalabb korosztályok jelenléte a budapesti ingatlanpiacon, miközben visszaesett a kisebb ingatlanokba történő költözések és a generációs különválás céljából történő vásárlások aránya is – derül ki a Duna House friss elemzéséből. Bár ezek a hatások Budapesten markánsabban jelentkeznek, vidéken is hasonló tendenciák rajzolódnak ki. A hazai ingatlanpiacon a korábban fiatalok által mozgatott, dinamikusabb szegmensek aktivitása ebből fakadóan mérséklődött.

A budapesti ingatlanpiac 2025-ös adatai látványos fordulatot jeleznek a fiatalabb vevők aktivitásában, és ez a jelenség hosszabb távon is átformálhatja a kereslet szerkezetét és a lakhatási trendeket. A 20–30 év közötti korosztály visszaszorulása különösen szembetűnő: míg 2024-ben még az összes budapesti ingatlanvásárló 17 százaléka ebből a korcsoportból került ki, addig 2025-re ez az arány csaknem lefeleződött, és 9 százalékra csökkent.

„A fiatalabb vevők jelenléte az ingatlanpiacon nem csupán statisztikai adat, hanem fontos indikátora a piac állapotának is. Háttérbe szorulásuk nemcsak egy korosztály hiányát jelzi, hanem az ingatlanpiac megtorpanása mellett sajnálatos társadalmi jelenségre is utalhat – véli Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője. – A növekvő ingatlanárak és a magasabb hitelkamatok az inflációval együtt megnehezítik a szükséges önerő előteremtését és a hitelfelvételt is. Így az önálló lakhatás megteremtése egyre nehezebbé válik.”

Ez a változás látványosan kihat a kisebb alapterületű lakások iránti keresletre is: 2024-ben még a vásárlók 10 százaléka döntött kisebb ingatlanba költözés mellett, 2025-ben ez az arány már csak 5 százalék volt. A garzonok és más kisebb, kedvezőbb árú ingatlanok elsősorban a fiatal, első lakást vásárló réteg körében népszerűek. Ha ez a korosztály eltűnik a piacról, akkor logikusan a kereslet is visszaeshet ezekre a lakástípusokra. A jelenség továbbá arra is utalhat, hogy már ezek az ingatlanok is egyre inkább megfizethetetlenné váltak a belépő vevők számára.

Szintén érdekes párhuzam figyelhető meg a generációk különválásának alakulásában is. 2024-ben még az összes tranzakció 8 százaléka kapcsolódott ilyen típusú élethelyzet-változáshoz (jellemzően ahhoz, hogy a fiatal felnőttek elhagyják a szülői házat), míg ez az arány 2025-re 3 százalékra csökkent.  A háttérben itt is gazdasági okok húzódhatnak: a lakásvásárlás vagy egy albérlet finanszírozása is sokak számára nehezebbé vált. „Ez a tendencia is szoros összefüggést mutat a fiatal vevők számának visszaesésével. Ha a fiatalok nem lépnek be a piacra, és nem vásárolnak saját lakást, késik a generációs különválás is” – mondta Szegő Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS