Évek óta nem látott lassú tempóra váltott a hazai albérletpiac, amelynek eredményeként Budapesten éves szinten már csak 5 százalék körüli a drágulás, szemben a tavalyi kétszámjegyű ütemmel. Az albérletszezon a felvételi ponthatárok július 23-i kihirdetésével indul, de a legnagyobb nyomás várhatóan augusztus közepétől szeptember elejéig nehezedik majd a piacra. Az albérletet keresőknek most még kedvezőbbek a választási lehetőségeik, mind a kínálatot, mind az árakat tekintve, de ez az előny várhatóan csak néhány hétig marad fenn – figyelmeztetnek a Duna House szakértői.
Többen már tavasszal megkezdték a keresést
Idén már májusban élénkülni kezdett a bérleti piac. A korábbi években sokan kivártak a nyári felvételi időszakig, idén viszont a kisebb ármozgás miatt többen már tavasszal megkezdték a keresést. Az árak ugyanis a tavaszi hónapokban sem lódultak meg, Budapesten havi összevetésben fél százalékkal csökkentek, országosan pedig gyakorlatilag stagnáltak. Éves összevetésben országosan 5,5, Budapesten 5 százalékos volt a drágulás. Árzuhanás tehát nincs, csupán a korábbi kétszámjegyű bérletidíj-emelkedés lassult le, ami javította a bérlők alkupozícióját és választási lehetőségeit.
Továbbra is stabil a kereslet
„A piaci fordulat mögött több tényező áll, ezek közül az egyik legfontosabb az Otthon Start Program. A korábbi bérlők egy része saját tulajdont szerzett, ami mérsékelte a bérleti keresletet és nagyobb versenyre késztette a bérbeadókat. Ezzel párhuzamosan a nettó keresetek gyorsabban emelkedtek, mint a lakbérek. Egy átlagos budapesti bérlemény díja ma a becsült nettó bér 41 százalékát viszi el, szemben a korábbi évek 44–50 százalékával. A megfizethetőség tehát javult, ami továbbra is stabil keresletet biztosít a bérlakáspiacon” - mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
Az időzítés és az ideális lokáció kiválasztása a kulcs
Aki olcsóbb bérleményt keres, az időzítéssel és az ideális lokáció kiválasztásával csökkentheti a költségeit. Érdemes közvetlenül a felvételi ponthatárok kihirdetése után körülnézni, amikor még nagyobb a kínálat és kisebb a verseny, a szeptember eleji beköltözési csúcsot pedig célszerű elkerülni. Az árakat elsősorban a lokáció határozza meg. Budapesten a metró-végállomásokhoz közeli külső kerületek kínálják a kedvezőbb árakat: a XIX. és XXI. kerületben 190 ezer, a X., XV., XVI., XVIII. és XX. kerületben 200–210 ezer forint a havi medián bérleti díj. A belvárosban viszont a II. és az V. kerület mediánja már 280 ezer forint. Vidéken Debrecen a legdrágább nagyváros 210 ezer forintos középértékkel, Győr és Szeged 200–200 ezer, Veszprém pedig 190 ezer forint körüli medián bérleti díjjal, miközben több egyetemvárosban ennél kedvezőbb ajánlatok is elérhetők.
Védekezzünk a csalások ellen!
A keresésnél a hirdetési portálok és a közösségi médiás csoportok mellett érdemes ingatlanszakértő segítségét is igénybe venni – javasolják a Duna House szakértői.. A pontos piaci árak ismerete, az ellenőrzött kínálat és a szerződéskötési tapasztalat felgyorsíthatja a folyamatot, illetve védelmet jelenthet a szezonban előforduló csalásokkal – például a fizetős, hamis „címlistákkal” – szemben is. Beköltözés előtt ajánlott alaposan átolvasni a szerződést, felkészülni az egy-két havi bérleti díjnak megfelelő kaucióra, valamint tisztázni a közüzemi elszámolás módját.
Vizsgáljuk meg a lakásvásárlás lehetőségét!
Akik hosszabb távon is az adott városban terveznek maradni, érdemes a saját lakás vásárlásának lehetőségét is megvizsgálni, mivel több egyetemvárosban egy adott lakás havi hiteltörlesztője már alacsonyabb lehet a bérleti díjnál.
Mi lesz a nyári csúcsidőszak után?
A nyári csúcsidőszak után a kínálat alakulása határozhatja meg az árak irányát. Bár az elmúlt időszakban bővült a választék, a befektetői lakásvásárlások visszaesése miatt a következő hónapokban kevesebb új bérlemény jelenhet meg a piacon. Ha ez bekövetkezik, néhány hónapos késéssel ismét gyorsulhat a bérletidíjak emelkedése, elsősorban a nagyobb vidéki egyetemvárosokban. „A most kialakult, bérlőknek kedvezőbb piaci egyensúly törékeny. A következő hónapokban az lesz a fő kérdés, hogy a befektetői aktivitás csökkenése milyen mértékben szűkíti a bérlakáskínálatot. Ha kevesebb új lakás jelenik meg a piacon, az ismét gyorsabb bérletidíj-emelkedést hozhat. Tartósabb enyhülést csak a kínálat érdemi bővülése, például egy nagyobb volumenű bérlakásprogram hozhatna” – tette hozzá Szegő Péter.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.