Duna House: az átlagnál drágább ingatlanokból többet adnak el, a valódi prémium forgalma nem nőtt

Duna House: az átlagnál drágább ingatlanokból többet adnak el, a valódi prémium forgalma nem nőtt
2026. 07. 21., 14:25

A hazai ingatlanpiacon idén visszafogott a kereslet, a forgalom pedig csökkent, az átlagnál drágább ingatlanok piaca azonban másképp alakul. A Duna House elemzése szerint miközben az adásvételek száma éves összevetésben mintegy 7 százalékkal esett, a 100 millió forint feletti ingatlanoké 18 százalékkal nőtt, részesedésük pedig 8-ról 10 százalék fölé emelkedett. A növekedés ugyanakkor nem a „valódi prémiumban” keletkezik: a 300 millió forint feletti ingatlanok forgalma nem bővült, a legdrágább kategóriában pedig csökkent.

300 millió forint fölött beszélünk „prémiumról”
A Duna House értékesítéseiben a medián eladási ár idén az első félévben 50 millió forint körül volt, egy éve még 42 millió. Ehhez mérten a 100 millió forintos ár nem a prémiumot jelöli, hanem nagyjából a piac felső tizedét – ezt nevezzük „átlag feletti árú” sávnak. Prémiumról érdemben 300 millió forint felett van értelme beszélni, és ez a szűk felső szegmens külön logika szerint működik. Az átlag feletti árú ingatlanok forgalmának bővülése mögött két dolog áll. Egyrészt a valós kereslet, ugyanis a felső-középosztály továbbra is aktív az ingatlanpiacon. Másrészt egy technikai hatás: ahogy az árszint egészében feljebb tolódott, egyre több adásvétel lépi át a 100 millió forintos határt. A tényleges prémium, a 300 millió forint feletti kör ezzel szemben nem nőtt az elmúlt fél évben.

Nem ugyanaz a kereslet…
„Az átlagnál drágább, de még nem prémium ingatlanok piaca azért alakul másképp, mert nem ugyanaz a kereslet mozgatja, mint a piac zömét – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. – Az Otthon Start a plafonja, vagyis lakásnál 100, családi háznál 150 millió forint alatt élénkítette a keresletet, és ezzel az egész árszintet feljebb húzta. A támogatott hitel tehát nem elviszi a keresletet a drágább ingatlanoktól, hanem a küszöb alatt hat, és így a drágulás közvetve egyre több ügyletet emel a 100 milliós határ fölé. A prémiumot viszont nem a hitel, hanem a saját erős, jellemzően nagyobb ingatlanba lépő vásárló mozgatja.”

…és más a finanszírozás is
Az átlag feletti árú ingatlanok finanszírozása is eltér a piac zömétől. Mivel a 100 millió forint feletti lakások és a 150 millió feletti egylakásos lakóingatlanok kívül esnek az Otthon Start plafonján, itt a vásárlók saját erőből vagy azt piaci kamatozású hitellel kiegészítve finanszírozzák a vásárlást. „Ebben a körben a hitel sokszor kiegészítő szerepet tölt be, nem közvetlenül az ügylet mozgatórugója – mondta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. – Ebben a szegmensben a piaci jelzáloghitel nem feltétlenül a vásárlás előfeltétele, hanem a finanszírozás optimalizálásának egyik eszköze. A magasabb önerő miatt a hitelkamatok változása jellemzően kisebb hatással van a tranzakciók megvalósulására, mint a támogatott hitelre építő vevők esetében.”

Erős a földrajzi koncentráció
Földrajzilag az átlag feletti árú ingatlanok piaca erősen koncentrált: az adásvételek négyötöde Budapesten és Pest megyében köt ki. Tavalyhoz képest viszont a főváros részesedése csökkent, Pest megyéé nőtt – a kereslet egyre inkább az agglomeráció felé mozdul, ahol Érd a legerősebb budapesti kerületekkel azonos számú ügyletet hozott. Vidéken Debrecen és Pécs emelkedik ki.

Minden ingatlan egyedi
A legfelső szegmens a prémium- és luxusingatlanokkal másképp működik, mint a tömegpiac. „A 300 millió forint feletti körben minden ingatlan egyedi, ezért minden ügylet más. Itt nem tömegpiacról van szó, hanem arról, hogy a megfelelő vevőt és a megfelelő ingatlant összehozzuk – mondta Viola Tamás, a Duna House Prime üzletágának vezetője. – Az árazás már önmagában is szakértői feladat. Ezeknél az ingatlanoknál nincs két egyforma, a reális ár megállapítása komoly tapasztalatot igényel. A rosszul belőtt ár pedig plusz hónapokat jelent az értékesítésben.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS