Duna House: átrendeződik a drágább ingatlanok földrajza

2026. 08. 07., 01:45

A 100 millió forint feletti ingatlanok iránti kereslet a főváros helyett egyre inkább az agglomeráció felé fordul. A Duna House első féléves tranzakciós adatai szerint ebben az ársávban Budapest részesedése egy év alatt 57-ről 48 százalékra csökkent, míg Pest vármegyéé 24-ről 33 százalékra nőtt. A háttérben egyszerű ok áll: ugyanabból a pénzből az agglomerációban nagyobb ingatlan vásárolható.

Közel másfélszer akkora alapterület érhető el ugyanakkora összegből
A két térségben ugyanaz az összeg egészen más ingatlant jelent. Budapesten a 100 millió forint feletti vásárlások jellemzően 85–90 négyzetméteres lakásokra irányulnak, átlagosan 1,6 millió forint körüli négyzetméteráron. Pest megyében ugyanez az árszint már átlagosan 160 négyzetméteres családi házat jelent, mintegy 850 ezer forintos négyzetméteráron. Vagyis a városhatáron túl közel másfélszer akkora alapterület érhető el ugyanakkora összegből.

Aki százmillió forint felett vásárol, jellemzően nagyobb ingatlanra van szüksége
„Az agglomeráció felé forduló kereslet nem új, de a drágább ingatlanok piacán most még feltűnőbb a trend” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. – Aki százmillió forint felett vásárol, jellemzően nagyobb ingatlanra van szüksége, és ezt a fővárosi árakon nehezebb megfizetni, de az agglomerációban ugyanaz az összeg nagyobb házat és kertet fedez, a várostól elérhető távolságra.

Pest megye a belföldi vándorlás egyik legnagyobb nyertese
A jelenség egy hosszabb ideje tartó népességmozgást követ. A KSH adatai szerint Pest megye 2025-ben is a belföldi vándorlás egyik legnagyobb nyertese volt, miközben Budapest vándorlási mérlege továbbra is negatív. A Duna House első féléves tranzakciós adatai alapján a magasabb értékű ingatlanok piacán is egyre inkább az agglomeráció erősödik.

Érd, Szentendre, Budakeszi, Vác, Diósd, Vecsés
A drágább ingatlanok iránti kereslet elsősorban néhány agglomerációs településen koncentrálódik. Pest megyében Érden történt a legtöbb 100 millió forint feletti adásvétel, ezt Szentendre, Budakeszi, Vác, Diósd és Vecsés követi. Ezek a települések jó közlekedési kapcsolataikkal és nagyobb családi házas kínálatukkal jelentenek alternatívát a budapesti vevőknek.

A prémium piac továbbra is néhány budapesti kerülethez kötődik
A kiköltözés elsősorban a 100–300 millió forintos ársávra jellemző. A 300 millió forint feletti prémium ingatlanok piaca továbbra is döntően néhány budapesti kerülethez kötődik. Ezek nagyrészt a budai oldalon vannak, a II. kerület, a Rózsadomb és a XII. kerület, a Hegyvidék, ahol a zöld környezet, a nagy, panorámás lakások miatt mindig magas az ár. A pesti oldalon az V. kerület, a Belváros és Lipótváros emelkedik ki, ahol is a legmagasabb a négyzetméterár az egész fővárosban. Mellettük a Várnegyed az I. kerületben és az újlipótvárosi, Duna-parti új építésű kínálat a XIII. kerületben képviseli a prémiumot. A közös bennük, hogy az értéket maga a lokáció adja, a budai zöldövezet vagy a belvárosi pozíció.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 14:10:00
A mindennapok számos pontján hoz változást a PPWR, az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete. A fokozatosan bevezetendő, de részben már most alkalmazandó szabályozás a gyártók, importőrök és kereskedők számára is feladatokat jelent, a konkrét kötelezettségek azonban az ellátási láncban betöltött szerepüktől függenek – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS