Duna House: átmenetileg lassult a lakáspiaci kereslet júliusban

2026. 08. 03., 18:10

2026 júliusában országosan 9292 lakóingatlan-adásvétel történt, a lakáscélú jelzáloghitelek szerződéses összege pedig feltehetően elérte a 274 milliárd forintot a Duna House havi tranzakciószám-becslése és jelzáloghitel-előrejelzése szerint.

A nyári hónapokra jellemző, visszafogottabb aktivitással telt a július a hazai ingatlanpiacon a Duna House szakértői szerint. A 9292 tranzakció 5,8 százalékkal kevesebb a júniusinál, a 2025-ös azonos időszaki adatokhoz képest pedig 2,1 százalékos az elmaradás.

A visszaesés a Duna House szerint nem meglepő: a nyári hónapok jellemzően csendesebb időszaknak számítanak az ingatlanpiacon, a vevők és eladók egy része a szabadságok miatt halasztja az ügyintézést. Ennél fontosabb jel, hogy a tranzakciószám mindössze 2,1 százalékkal marad el a tavalyi júliusi szinttől – vagyis a júniusi élénkülés után a piac nem esett vissza a korábbi hónapok gyengébb szintjére, a kereslet inkább csak átmenetileg lassult, mintsem tartósan gyengült volna.

A cégcsoport pénzügyi márkája, a Credipass magyarországi adatai szerint 2026 júliusában 274 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel-szerződés született. A volumen 2,9 százalékkal marad el a júniusi értéktől, a Magyar Nemzeti Bank által publikált tavalyi júliusi adatokhoz viszonyítva viszont továbbra is jelentős, 93 százalékos bővülést mutat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS