Az Otthon Start Program ismét a befektetői célú vásárlások felerősödését hozhatja magával, az első lakást vásárlók kárára – vélik a Duna House szakértői.
A Duna House adatai szerint 2025 első hónapjaiban még csökkenő tendenciát mutatott a befektetési céllal vásárlók aránya. Januárban a budapesti lakáspiacon a befektetők részesedése 40 százalék körül mozgott, márciusra ez 45 százalékra emelkedett, majd áprilisban 43 százalékon stabilizálódott. Ezzel együtt az első lakást vásárlók aránya a márciusi 16 százalékról májusra 26 százalékra emelkedett. Egyre több olyan vevő jelent meg a piacon, aki saját célra keresett ingatlant, ami arra utalt, hogy hosszú idő után újra egészségesebb egyensúly alakulhat ki a piacon.
A saját célú vásárlói motivációk erősödését az is jelezte, hogy egyes befektetők (különösen azok, akik még a 2021–22-es piaci csúcson szereztek kisebb alapterületű, bérbeadásra szánt lakásokat) elkezdték az értékesítést. A Duna House júniusi adatai szerint „eladási hullám” indult be a befektetői lakások piacán, amely elsősorban a belvárosi garzonokat és kisebb panellakásokat érintette.
Ezt az üdvözölendő trendet törheti meg most az Otthon Start Program. „Az Otthon Start egyik figyelemre méltó előnye, hogy nincs bentlakási kötelezettség, így az ingatlan bérbe is adható. Ez önmagában is vonzóvá teheti a konstrukciót a befektetők szemében, hiszen az alacsony, fix kamatozású hitel és a kiszámítható bérleti hozam együtt erős befektetési lehetőséget jelent” – hangsúlyozta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A program leginkább azoknak elérhető, akik stabil, magasabb jövedelemmel és kellő mértékű önerővel rendelkeznek. A kereslet élénkítése ugyanakkor kínálatbővülés nélkül áremelkedéshez vezethet, ami éppen azokat a fiatalokat szoríthatja ki a piacról, akiket a program eredetileg segíteni kíván. (Ez a vevői kör a Duna House szintén júniusi közlése szerint már eleve háttérbe volt szorítva az ingatlanpiacon.)
A Duna House elemzései alapján a befektetők ráadásul nemcsak aktívabbak, hanem nagyobb költési hajlandóságot is mutatnak: a 2025 első negyedévi budapesti adatok alapján a befektetők átlagosan 74,8 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra, míg az első lakást vásárlók átlagosan 66,4 millió forintból gazdálkodtak. A vásárlói erőt tehát továbbra is a sokszor korábbi lakástulajdonosként már régóta piacon lévő vevők képviselik.
„Bár az Otthon Start Program célja az első lakás megszerzésének támogatása, jelenlegi feltételrendszere, különösen a bérbe adhatóság, a befektetői vásárlásokat is hangsúlyozottan ösztönzi. Ennek eredményeképp félremehet az a szándék, amely a saját célú vásárlások arányának növekedését célozná” – tette hozzá Szegő Péter. A piaci egyensúly szempontjából a Duna House szakértője fontosnak tartja, hogy a keresletélénkítés mellett kínálati ösztönzők is megjelenjenek, például építési engedélyezés egyszerűsítése, új lakások építésének támogatása, infrastrukturális beruházások. Ezek hiányában ugyanis az állami programok, bármilyen jó szándékúak is, áremelkedést és versenyhelyzet-romlást okozhatnak a valóban rászoruló vásárlói körök számára.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.